Ma reggel 9.30 órakor, az Úr megkeresztelkedésének ünnepén, XIV. Leó pápa a Sixtus-kápolnában szentmisét mutatott be, amelynek keretében néhány gyermeknek kiszolgáltatta a keresztség szentségét.

Az alábbiakban közöljük a pápa homíliáját, amelyet az eucharisztikus ünneplés során mondott:

Kedves testvéreim és nővéreim,

Amikor az Úr belép a történelembe, nyitott és alázatos szívvel jön elébe minden ember életének. Szeretettel teljes tekintetével keresi a mi tekintetünket, párbeszédbe lép velünk, és feltárja előttünk az üdvösség Igéjét. Az emberré lett Isten Fia mindenki számára meglepő lehetőséget valósít meg: új és váratlan időt nyit meg, olyat, amelyet még a próféták sem láttak előre.

Ezt Keresztelő János azonnal felismeri, amikor így szól Jézushoz: „Nekem van szükségem a te keresztségedre, s te jössz hozzám?” (Mt 3,14). Mint fény a sötétségben, az Úr ott mutatkozik meg, ahol nem számítanánk rá: Ő a Szent a bűnösök között, aki nem tart távolságot, hanem közöttünk akar lakni, teljesen magára véve mindazt, ami emberi. „Engedd meg” – válaszolja Jézus Jánosnak –, „mert így illik betöltenünk minden igazságot” (vö. 15. v.). Milyen igazságot? Isten igazságát, aki Jézus keresztségében a mi megigazulásunkat viszi végbe: végtelen irgalmasságában az Atya Krisztus által – mindenki egyetlen Üdvözítője által – igazzá tesz bennünket. Miként történik ez? Az, aki János kezétől megkeresztelkedik a Jordánban, ezt a gesztust a halál és a feltámadás, a megbocsátás és a közösség új jelévé teszi. Ezt a szentséget ünnepeljük ma gyermekeitekért: mivel Isten szereti őket, keresztényekké válnak, testvéreinkké az Egyházban.

A gyermekek, akiket most karotokban tartotok, új teremtményekké alakulnak. Ahogyan tőletek, szüleiktől kapták az életet, most megkapják annak értelmét is: a hitet. Amikor tudjuk, hogy valami nélkülözhetetlen, azonnal meg akarjuk adni azoknak, akiket szeretünk. Ki hagyná közülünk a csecsemőket ruha vagy táplálék nélkül, arra várva, hogy majd felnőttként maguk döntsenek arról, mibe öltözzenek és mit egyenek? Szeretteim, ha az étel és a ruházat szükséges az élethez, a hit még inkább szükséges, mert Istennel az élet elnyeri üdvösségét.

Isten gondviselő szeretete rajtatok keresztül válik láthatóvá a földön, édesanyák és édesapák, akik hitet kértek gyermekeitek számára. Eljön majd a nap, amikor nehéz lesz őket karotokban tartani, és eljön az a nap is, amikor ők tartanak majd benneteket. A keresztség, amely az Egyház egyetlen családjába kapcsol bennünket, szentelje meg mindenkor családjaitokat, és adjon erőt és állhatatosságot az összetartó szeretetnek.

A szertartás gesztusai, amelyeket hamarosan végzünk, mindezt szépen kifejezik: a keresztkút vize a Lélekben való mosdás, amely megtisztít minden bűntől; a fehér ruha az új öltözet, amelyet az Atya ad nekünk országa örök ünnepére; a húsvéti gyertyáról meggyújtott gyertya a feltámadt Krisztus fénye, amely megvilágítja utunkat. Kívánom, hogy ezt az utat örömmel járjátok a most kezdődött évben és egész életetek során, bizonyossággal tudva, hogy az Úr mindig elkíséri lépteiteket.

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media