A mai reggeli általános kihallgatásra 10.00 órakor került sor a Szent Péter téren, ahol XIV. Leó pápa Olaszországból és a világ minden tájáról érkezett zarándokcsoportokkal és hívőkkel találkozott.

Olasz nyelvű beszédében a pápa – folytatva „A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai” című katekézissorozatát – elmélkedését a következő témának szentelte: Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció. Az Egyház küldetése a mai világban (GS 40–45) (Olvasmány: Mt 5,13–16).

Miután a katekézis összefoglalója a különböző nyelveken is elhangzott, a Szentatya külön köszöntötte a jelen lévő hívőket.

Az általános kihallgatás a Miatyánk közös elimádkozásával és az apostoli áldással ért véget.

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. IV. Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció. 5. Az Egyház küldetése a mai világban (GS 40–45)

Kedves Testvéreim, jó reggelt és Isten hozta Önöket!

Folytatva a Gaudium et spes (GS) zsinati konstitúcióról szóló elmélkedésünket, ma az első rész negyedik fejezetét tekintjük át, amely az Egyház mai világban betöltött küldetésével foglalkozik. A Zsinat mindenekelőtt arra emlékeztet, hogy az Egyház nem „a világ felett” vagy „a világ mellett” áll, hanem mint abba beoltott valóság él. „Mundus reconciliatus Ecclesia” – írta Szent Ágoston (Sermo 96): az Egyház a már Istennel kibékült világ; zarándokok vagyunk a földön, és megosztjuk ezzel a világgal a törékenységet és a szépséget egyaránt (vö. GS 41).

Ahogyan Isten Fia megtestesült, hogy életet adjon a világnak és kibékítse azt az Atyával, úgy az Egyház is a világban él, mint Isten megtestesülésének jele, hogy megmutassa az Ő arra vonatkozó tervét, hogy mindnyájunkat gyermekeivé tegyen egyetlen nagy emberi családban. Ezért az Egyház a történelemben a népek és kultúrák között halad, és „az életnek a népekkel való ezen összefonódása egyre inkább megérteti vele, hogy küldetése történelmi horderejű, és felelősséget hordoz a társadalmi kapcsolatok alakításának módjáért” (Magnifica humanitas enciklika, 19).

Az Egyház elsődleges küldetése az, hogy segítse az embereket abban, hogy odafigyeljenek az élet mély kérdéseire: a származásunkra és a sorsunkra vonatkozó kérdésekre, valamint a szeretet és a szenvedés értelmére (vö. GS 41). A mindenáron való profitra törekvés logikája és az információk manipulálása azzal a veszéllyel jár, hogy méltánytalan nyomást gyakorol az emberekre, hogy alkalmazkodjanak az anyagi javak fogyasztására összpontosító életmódhoz; a mi szívünk azonban arra teremtetett, hogy a magasba tekintsen.

A zsinati atyák emlékeztetnek arra, hogy az Egyház küldetése abban is megvalósul, hogy hozzájárul a földi város építéséhez. Módszerei és célja azonban nem elsősorban politikai jellegűek, hanem a hitről és a szeretetről való tanúságtételben, valamint az igazságosság, a béke és a testvériség iránti elkötelezettségben állnak. Imádva Krisztust, az Igazat, aki meghalt az igazságtalanokért, a hívő nem fogadhatja el a kicsinyek és a szegények elnyomását, sem azokat az igazságtalan struktúrákat, amelyek a függőség és az igazságtalanság állapotát állandósítják. Az Egyház társadalmi tanítása irányítja a keresztények cselekvését, akik minden jóakaratú emberrel együttműködnek a közjó előmozdításában. Az Egyháznak tehát „semmi sem áll közelebb a szívéhez, mint hogy mindenki javát szolgálja, és szabadon fejlődhessen bármely olyan berendezkedés alatt, amely tiszteletben tartja a személy és a család alapvető jogait, és elismeri a közjó követelményeit” (GS 42).

Az evangéliumi küldetés hatékony betöltéséhez elengedhetetlen, hogy minden megkeresztelt elkötelezze magát a Szentlélek kegyelmével való együttműködésre, hogy hite élő legyen, és következetes tanúságtételben nyilvánuljon meg. Valóban, amint a zsinati atyák emlékeztetnek rá, a megvallott hit és a mindennapi élet közötti szakadék „korunk legsúlyosabb tévedései közé sorolandó” (GS 43).

A Gaudium et spes külön kiemeli (vö. ugyanott) a laikus hívők küldetését, akik a keresztség erejéből arra hívattak, hogy keresztény szellemmel és az Evangélium szemléletével lelkesítsék át a világot. Ennek a cselekvésnek – amelyet méltán nevezhetünk papinak – fő területei kétségkívül a család és a munka világa, de az élet minden szférájára kiterjed.

Végül az Egyház mindig figyelmet fordít arra, ami a társadalomban történik és kibontakozik (vö. GS 44). Az egész Isten Népe – különösen a pásztorok és a teológusok – feladata, hogy megkülönböztesse, mi az, ami korunk kultúráiban megfontolásra méltó, a megkülönböztetés legfőbb mércéjeként mindig Isten Igéjét és az Egyház Hagyományát tartva szem előtt. Ehhez kiegyensúlyozott és a kulturális divatoktól mentes lelkületre van szükség, amely képes pozitívan tekinteni a világra, s ugyanakkor szilárdan őrzi és a maga teljességében tárja fel az evangéliumi üzenetet. Valóban, „egyáltalán nem a tartalmak felhígításával és a követelmények felpuhításával tehető vonzóvá a kereszténység” (Beszéd az Evangelizációs Dikasztérium – Az Evangelizációs Alapkérdések Részlege plenáris ülésén, 2026. május 28.).

Kedves Testvéreim! Az Egyház, miközben a történelemben halad előre, „egyetlen célt tart szem előtt: hogy eljöjjön Isten Országa, és megvalósuljon az egész emberiség üdvössége” (GS 45). Ezt a célt mindenekelőtt a személyes szentség és a testvéri szeretet által igyekszik elérni. Szent VI. Pál így írt: „A szentség ezen ismertetőjele nélkül szavunk aligha fog utat törni korunk emberének szívébe, hanem fennáll a veszélye, hogy hiábavaló és eredménytelen marad” (Evangelii nuntiandi apostoli buzdítás, 76). Engedjük tehát, hogy a Szentlélek működése alakítson bennünket, hogy segítsen minket szentségben és szeretetben élni, s így a világ hinni és remélni tudjon!

Köszöntések

Szeretettel köszöntöm a francia nyelvű híveket, különösen az Amiensi, Arrasi és Marseille-i egyházmegyéből érkezett zarándokokat, a „Gens du Voyage” csoportját, valamint a Szenegálból érkezett híveket. Testvéreim, tanuljuk meg ápolni a szellemi nyitottságot és azt a képességet, hogy pozitív tekintettel nézzünk az emberekre, segítve őket abban, hogy befogadják az evangéliumi üzenetet, és a remény magvetőivé váljanak a társadalomban. Isten áldjon meg benneteket!

Szeretettel köszöntöm a mai általános kihallgatáson részt vevő valamennyi angol nyelvű zarándokot és látogatót, különösen azokat, akik Angliából, Skóciából, Írországból, Ugandából, Dél-Afrikából, Ausztráliából, Új-Zélandról, Indiából, Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, Srí Lankáról, Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek. Mindannyiótokra és családjaitokra Urunk, Jézus Krisztus örömét és békéjét kérem. Isten áldjon meg benneteket!

Szeretettel üdvözlöm a német nyelvű zarándokokat, különösen a Svájci Államszövetségből érkezett fiatalembereket, akik részt vesznek a Pápai Svájci Gárda tájékoztató hetén. Mindnyájuknak tartalmas római tartózkodást kívánok! Az Úr áldjon meg és mindig őrizzen meg benneteket!

Szeretettel üdvözlöm a spanyol nyelvű zarándokokat. Arra bátorítalak benneteket, hogy legyetek fogékonyak a Szentlélek sugallataira, hogy mindenki – a saját életállapotában – közreműködjön Isten Országának eljövetelén a világban, és az egész emberiség elnyerhesse a Krisztus áldozata által szerzett üdvösséget. Isten áldjon meg benneteket! Köszönöm szépen!

Szeretettel köszöntöm a kínai nyelvű híveket. Kedves Testvéreim, legyen Mária, Jézus Anyja a ti menedéketek és erősségetek a nehézségek és a szenvedések idején! Szívből adom rátok áldásomat!

Szeretettel köszöntöm a portugál nyelvű zarándokokat, különösen a Brazíliából és Portugáliából érkezett csoportokat. Kedves Testvéreim! Jövő hétfőn, október 12-én ünnepeljük az Aparecidai Miasszonyunkat, Brazília Pátrónáját. Mindnyájatokat és családjaitokat az Ő anyai közbenjárásába ajánlom. A Szűzanya oltalmazzon mindig benneteket! Isten áldjon meg benneteket!

Szeretettel üdvözlöm az arab nyelvű híveket. Meghívás szólít bennünket arra, hogy szeretettel, igazságossággal és békével tanúskodjunk Krisztusról, és egy olyan világ felépítésén fáradjunk, amelyben a közjó és a mindenki közötti testvériség uralkodik. Az Úr áldjon meg mindannyiótokat, és oltalmazzon benneteket minden gonosztól!

Szeretettel köszöntöm a lengyeleket, különösen a Łomżai Egyházmegyéből érkezett zarándokokat, akik püspökükkel együtt jöttek el, hogy hálát adjanak e helyi Egyház fennállásának 100 évéért, valamint a Siedlcei Egyházmegyéből érkezett zarándokokat püspökeikkel együtt. Máriának, a Szép Szeretet Anyjának, valamint a nemrég ünnepelt Szent Fausztina Kowalskának, az „Isteni Irgalmasság apostolának” közbenjárásába ajánllak benneteket, hogy a mindennapi élet útjain mindig bízzatok Istenben, aki a történelem Ura. Dicsértessék a Jézus Krisztus!

* * *

Szeretettel köszöntöm az olasz nyelvű zarándokokat, különösen a pugliai és molisei kisebb testvéreket [ferenceseket], a Montenero di Bisaccia-i és biscegliei plébániák híveit, valamint az Adminisztratív és Pénzügyi Igazgatók Országos Szövetségét.

Gondolataim végül a fiatalokhoz, a betegekhez és az új házasokhoz fordulnak. A mai liturgikus emléknap, a Rózsafüzér Királynője ünnepe alkalmat ad számomra, hogy emlékeztessek a szent rózsafüzér fontosságára, amely az Egyház hagyományában oly kedves Mária-imádság. Arra hívlak benneteket, hogy imádkozzátok ezt az imát, s így tapasztaljátok meg mennyei Anyánk vigasztalását, aki biztos menedék az élet nehézségei közepette!

Mindenkire szívből adom áldásomat!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media