A mai általános audienciát 10 órakor a Szent Péter téren tartották, ahol a Szentatya, XIV. Leó pápa Olaszországból, valamint a világ minden tájáról érkezett zarándokcsoportokkal és hívőkkel találkozott.

Olasz nyelvű beszédében a pápa – a II. Vatikáni Zsinat dokumentumairól szóló katekézissorozatát folytatva – elmélkedésének középpontjába a következő témát állította: Gaudium et spes konstitúció. A hit, valamint a társadalmi, politikai és gazdasági élet (GS 63–76) (Olvasmány: 1Pét 2,12–13. 17).

Miután különböző nyelveken összefoglalta elhangzott katekézisét, a Szentatya külön üdvözlő szavakat intézett a jelen lévő hívőkhöz.

Az általános kihallgatás a Miatyánk elmondásával és az apostoli áldással zárult.

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. IV. Gaudium et spes konstitúció. 8. A hit, valamint a társadalmi, politikai és gazdasági élet (GS 63–76)

Kedves testvéreim, jó napot és Isten hozott benneteket!

A társadalmi dimenzió nemcsak az emberi természetnek, hanem a Jézus Krisztusba vetett hitünknek is szerves része, mint értékes örökség, amelyet az Isten Fiának megtestesüléséből kapunk. A Gaudium et spes (GS) konstitúció erre emlékeztet a második rész III. és IV. fejezetében, amelyek a gazdasági-társadalmi, valamint a politikai közösség életével foglalkoznak. A keresztény hit ezeken a területeken is a megkülönböztetés szempontjait nyújtja.

A zsinati atyák mindenekelőtt a világbékét fenyegető azon veszélyre világítanak rá, amely az igazságtalan és a teremtett világot nem tisztelő gazdasági fejlődésből eredő egyensúlyhiányokból fakad (vö. GS 63). Ez az előrelátó látásmód sajnos beigazolódott a múlt század végén, és ma még inkább tapasztaljuk. Az irány kiigazításához – figyelmeztet a dokumentum – nem elegendő a technikai fejlődés: »számos reformra van szükség a gazdasági és társadalmi élet struktúráiban; mindenkinek meg kell változtatnia gondolkodásmódját és életmódját is« (uo.).

Ezért a Gaudium et spes összefoglalóan mutatja be a gazdasági fejlődés keresztény látásmódját, amelynek mindenkor az ember szolgálatában kell állnia, és az ember irányítása alatt kell maradnia (vö. GS 64–65). Már itt világosan kirajzolódik az integrális fejlődés fogalma, amelyet később Szent VI. Pál pápa a Populorum progressio (1967) enciklikájának középpontjába helyezett. Minden eddiginél aktuálisabbak továbbá azok a felhívások, amelyek a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat és a migránsokat sújtó diszkrimináció felszámolásáért való elkötelezettségre buzdítanak (vö. GS 66).

A gazdaság szíve a munka. Általa fejlődik az ember személyként, gondoskodik családja szükségleteiről, fejezi ki tehetségét, vesz részt a társadalmi életben, és épít jobb világot Isten teremtő művébe bekapcsolódva. A munkát soha nem szabad az emberek, a közjó vagy a teremtett világ kárára eltorzítani. Az igazi kihívás az, hogy mindenkinek lehetőséget nyújtsunk képességeinek kibontakoztatására: elfogadhatatlan a munkanélküliség, a kizsákmányolás, valamint az egészséget és magát az életet is veszélyeztető munkakörülmények (vö. GS 67). A munkavállalóknak joguk és kötelességük részt venni a tevékenységüket érintő döntések meghozatalában – akár szervezetek keretében is –, és a konfliktusokat párbeszéddel és erőszakmentes eszközökkel kell megoldaniuk (vö. GS 68).

Ebben az összefüggésben a Zsinat emlékeztet a társadalmi tanítás egyik alapelvére, nevezetesen a földi javak egyetemes rendeltetésére (vö. GS 69), és ezt a pénzügyi területre is kiterjeszti, kijelentve, hogy »mindazoknak, akik felelősek az ilyen beruházásokért és a globális gazdasági élet szervezéséért – legyenek azok magánszemélyek, csoportok vagy közhatalmi szervek –, […] egyrészt ébernek kell lenniük, hogy biztosítottak legyenek az egyének és az egész közösség méltóságteljes életéhez szükséges javak, másrészt számolniuk kell a jövőbeli helyzetekkel, és biztosítaniuk kell a helyes egyensúlyt a jelenlegi – egyéni és kollektív – fogyasztási szükségletek, valamint a jövő nemzedékek beruházási igényei között« (GS 70).

A Gaudium et spes ezután a politikai közösség tárgyalására tér át, elismerve a jelenkor számos pozitív jelét, különösen azt, hogy »az emberi méltóság élénkebb tudatából a világ különböző régióiban törekvés születik egy olyan politikai-jogi rend megteremtésére, amelyben a közéletben jobban védelmezik a személy jogait« (GS 73).

A politikai közösség a közjó szolgálatában létezik, amely »azoknak a társadalmi életfeltételeknek az összességéből áll, amelyek lehetővé teszik és megkönnyítik az emberek, a családok és a társulások számára tökéletességük teljesebb elérését« (GS 74). A politikai hatalom gyakorlásának ugyancsak mindenkor a közjóra kell törekednie: ez a hatalom a helyi és a történelmi körülmények szerint ölt formát és működik, de közben mindig szívén viseli az egész emberi család javát (vö. uo.).

A Gaudium et spes újfent megerősíti, hogy »a politikai közösség és az Egyház a maguk területén egymástól függetlenek és önállóak. Ám mindkettő – ha más-más címen is – ugyanazon emberek személyes és társadalmi hivatásának szolgálatában áll. Ezt a szolgálatukat mindenki javára annál hatékonyabban fogják ellátni, minél inkább ápolják egymás közötti egészséges együttműködésüket« (GS 76).

Kedves testvéreim! A gazdaságban és a politikában e kritériumok szerinti elkötelezettség a béke építésének egyik módja. Ahogyan Ferenc pápa emlékeztetett rá: »A háború a politika és az emberiség kudarca, szégyenteljes megadás, vereség a gonosz erőivel szemben« (Fratelli tutti enciklika, 261). Ezzel szemben az a politika, amely gondozza a népek sebeit és azokét, akik igazságtalanságot szenvednek el, reményt nyújt az emberiség jövője számára.

Ezért bátorítom a fiatalokat, hogy kövessék azoknak a férfiaknak és nőknek a példáját, akik ezeken a területeken jó tanúságot tettek. Egyúttal megújítom a keresztény közösségekhez intézett buzdításomat, hogy adjanak új lendületet az Egyház társadalmi tanításáról szóló képzésnek.

Köszöntések

Szeretettel üdvözlöm a francia nyelvű híveket, különösen a Guinea-Conakryból, Belgiumból, Franciaországból és Kamerunból érkezett zarándokokat. Testvéreim! Váljanak keresztény közösségeink a béke és az igazságosság oázisává, hogy elősegítsék társadalmunk integrális fejlődését. Isten áldjon meg benneteket!

Szeretettel köszöntöm a mai audiencián részt vevő valamennyi angol nyelvű zarándokot és látogatót, különösen azokat, akik Angliából, Írországból, Dániából, Máltáról, Hollandiából, Norvégiából, Nigériából, Ausztráliából, Indonéziából, Japánból, a Fülöp-szigetekről, Thaiföldről, Vietnamból és az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek. Külön is köszöntöm az Angliai és Walesi Hivatásgondozási Igazgatók Országos Konferenciájának tagjait. Mindannyiótokra és családjaitokra kérem Urunk, Jézus Krisztus örömét és békéjét. Isten áldjon meg benneteket!

Szeretettel üdvözlöm a német nyelvű zarándokokat. Éljetek és tanúskodjatok a Krisztusba vetett hitetekről, hogy eljöjjön az igazságosság, a béke és a szeretet birodalma.

Szeretettel üdvözlöm a spanyol nyelvű zarándokokat. Pénteken Dél-Amerikába utazom, hogy meglátogassam Uruguayt, Argentínát és Perut. Kérem, imádkozzanak értem, hogy ez az út megerősítse a hitet, megújítsa a reményt, újra lángra lobbantsa a szeretet tüzét, és ösztönzést adjon az evangélium örömteli hirdetésének folytatására. Isten áldjon meg benneteket! Nagyon köszönöm.

Őszinte üdvözletemet küldöm a kínaiul beszélőknek. Kedves testvéreim, kísérjen benneteket Isten oltalma mindennapi teendőitekben. Szívből áldalak benneteket!

Szívélyes üdvözletemet küldöm a portugál nyelvű zarándokoknak! Kérjük az Urat, hogy a politikai tisztségeket betöltők mindig a közjóért dolgozzanak, törekedve a béke ajándékának megóvására. Isten áldjon meg benneteket!

Szeretettel köszöntöm az arab ajkú híveket. Krisztusba vetett hitünk arra hív minket, hogy munkánkat és társadalmi elkötelezettségünket a közjó szolgálatának, az emberi méltóság védelmének és a béke építésének eszközévé tegyük. Áldjon meg benneteket az Úr mindannyiótokat, és védelmezzen szüntelenül minden gonosztól!

Szeretettel üdvözlöm a lengyeleket! Hetven évvel ezelőtt szabadult ki a börtönből Lengyelország és Magyarország hősies prímása, Stefan Wyszyński és Mindszenty József bíboros. Emlékeztetve XII. Piusz pápa ebből az alkalomból írt Laetamur admodum enciklikájában megfogalmazott szavaira, arra buzdítok mindenkit, hogy ismerjék el: a béke az igazságosságon, a jog tiszteletben tartásán és a párbeszéden alapul, nem pedig az erőszakon. Mindannyiótokat megáldom!

* * *

Szombaton, november 7-én két boldoggá avatást tartanak. A guatemalai Antiguában boldoggá avatják Augusto Rafael Ramírez Monasteriót, a Kisebb Testvérek Rendjének papját, akit 1983-ban a hit gyűlöletéből gyilkoltak meg. Spanyolországban, Santanderben pedig boldoggá avatják Francisco González de Córdova egyházmegyés papot és hetvenkilenc társát – papokat, papnövendékeket és laikusokat –, akik a múlt századi spanyolországi üldözés idején nem féltek ontani vérüket Krisztus szeretetéért. Ezek az új boldogok az Úr barátai »hatalmas sokaságának« egy újabb mozaikdarabját teszik láthatóvá.

Holnapután megkezdem apostoli utazásomat Uruguayba, Argentínába és Peruba. Kérlek benneteket, kísérjetek el imádságotokkal, hogy az Úr áldja meg ezt a küldetést a számomra oly kedves országokban.

Szeretettel köszöntöm az olasz nyelvű zarándokokat, különösen az Olasz Harmadik Szektor Szövetségét, a Laudato Si’ Cselekvési Platform megbízottait, a canosa di pugliai Keresztelő Szent János-plébániát és a salernói Szent Lőrinc-plébániát, valamint a tolvai szociális központot és a fondo-i fúvószenekart.

Végül gondolataim a fiatalokhoz, a betegekhez és az ifjú házasokhoz fordulnak. Ma van Borromeo Szent Károlynak, a milánói egyházmegye jeles püspökének a liturgikus emléknapja, aki az Úr iránti lángoló szeretettől áthatva testvéreinek mestere és útmutatója volt. Példáját követve hagyjátok, hogy Krisztus vezessen benneteket a mindennapi életben. Mindenkinek áldásomat adom.

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media