Ma délben, az évközi idő 30. vasárnapján, a Szentatya, XIV. Leó pápa a Vatikáni Apostoli Palota dolgozószobájának ablakához járult, hogy elmondja az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal.

Az alábbiakban közöljük a pápa szavait, amelyekkel bevezette a Mária-imádságot:

Kedves Testvéreim, áldott vasárnapot kívánok!

A mai evangéliumban (vö. Mt 22,34–40) az Úr ismét elvezet minket hitünk szívébe. Egy törvénytudós, hogy próbára tegye Jézust, így kérdezi tőle: „Melyik a legnagyobb parancs a Törvényben?” (36. v.). A Mester a Deuteronómium egyik szakaszát idézve válaszol: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!” (37. v.; vö. MTörv 6,5). Krisztus a szeretet dimenzióját helyezi az Istennel való kapcsolat középpontjába. Nem elég ugyanis tudni, hogy Isten létezik, hogy Ő az egyetlen, vagy hogy Ő a Mindenható; az Úr személyes kapcsolatot keres velünk: az egyetlen igaz Isten a mi Istenünkké akar válni.

A Vele való találkozásban a szeretet parancsa nem kötelesség és nem is kényszer. Nem lehet ugyanis „parancsszóra” szeretni. Az Isten iránti szeretet az ember vágyódásának sajátos belső szükséglete, amely a Vele való közösségben éri el beteljesedését. Ezért szeretetünk akkor lehet hiteles, ha válasz az Ő szeretetére, amely mindig megelőz bennünket. Innen fakad az az igény a teljességre, amely az egész embert bevonja: a szívet, a lelket és az értelmet.

Az első parancsolathoz az Úr egy másodikat is kapcsol: „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat!” (Mt 22,39). Ez az életszabály ugyanabból a forrásból fakad, ezért – amint Jézus mondja – hasonló az elsőhöz. Az Istennel való bensőséges kapcsolatból képessé válunk arra, hogy magunkat és felebarátunkat Krisztus tekintetével, az Ő szemszögéből nézzük. Így legyőzetik az önzés, és az önszeretetünk is felebaráti szeretetté lesz: életünk a másik felé fordul, és ajándékká válik a mellettünk élők számára.

Ezt a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz nagyon jól megértette: „Csak a szeretet – írta – készteti cselekvésre az Egyház tagjait; ha ez a szeretet kialudna, az Egyház többé nem hirdetné az evangéliumot” (vö. Összes művei, B kézirat, 3v°, Róma 1997, 223). Enélkül ugyanis hitünk elveszítené tartalmát, jótetteink puszta moralizmusra szűkülnének, reményünk pedig hiábavalóvá válna.

Kedves Testvéreim! Nem tudjuk igazán szeretni Istent anélkül, hogy ez a szeretet ne áradna túl a testvérek iránti szeretetbe. És nem tudjuk igazán szeretni felebarátunkat, csak mint egyazon Atya gyermekeit, aki elsőként szeretett minket az Ő Fiában, Jézusban.

Kérjük az Úrtól az új szív kegyelmét, hogy képesek legyünk befogadni és megélni a nagy parancsot. Járjon közben értünk Szűz Mária, akinek Szeplőtelen Szívében nincs egyéb, mint szeretet.

Az Úrangyala után

Kedves Testvéreim!

Aggodalommal követem a súlyos jemeni humanitárius helyzetet, különösen Taiz városában, ahol a lakosság az élelem, a víz és az orvosi ellátás hiányától szenved. Nyomatékos felhívást intézek a harcok beszüntetéséért, valamint azért, hogy a jemeni népnek és a térség minden népének biztosítsák a békés élet lehetőségét.

Biztosítom imádságomról mindazokat, akik múlt pénteken életüket vesztették vagy megsebesültek a jordániai Hamoudban lévő Szent György-ortodox templom hívői ellen elkövetett terrortámadásban. Közel állok ahhoz a közösséghez és az egész országhoz, amely a békés együttélésről és a különböző vallások kölcsönös tiszteletéről ismert.

Imádkozzunk továbbra is együtt a békéért. Holnapután, október 27-én egyesüljünk lelkileg az egyházfőkkel és a vallási vezetőkkel, akik Assisiben gyűlnek össze a Szent II. János Pál pápa által összehívott találkozó 40. évfordulóján. Ma minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy a háborúk a halál és a pusztulás elvetése mellett elszegényítik és károsítják a világot. Adja az Úr, hogy a párbeszéd és a béke útját válasszák!

Köszöntelek benneteket, kedves római hívek és a különböző országokból érkezett zarándokok!

Szeretettel köszöntöm a spanyolországi Centro Académico Romano Fundación (CARF) tagjait; az írországi Ballygawley-ben működő St. Ciaran’s College csoportját, valamint a lengyelországi Opolei Egyházmegye Szent II. János Pál iskoláinak csoportját.

Örömmel fogadom néhány olasz minisztérium és kormányzati hivatal protokollvezetőit.

Üdvözlöm a castiglion fiorentinói Solidarietà in Buone Mani („Jó kezekben a szolidaritás”) egyesület tagjait, valamint a Concorezzóból érkezett évfolyamtársak csoportját, akik 70. születésnapjuk alkalmából zarándokoltak ide.

Mindenkinek áldott vasárnapot kívánok!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media