Az alábbiakban közzétesszük azt a levelet, amelyet a Szentatya, XIV. Leó küldött Őeminenciája Arthur Roche bíborosnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Dikasztérium prefektusának az oregoni (USA) Mount Angel-i apátságban megrendezett liturgikus konferencia alkalmából:
A Szentatya levele
Őeminenciája Arthur Roche bíborosnak,
az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Dikasztérium prefektusának
Szívélyes üdvözletemet küldöm Önnek és mindazoknak, akik az oregoni Mount Angel-i apátságban gyűltek össze, hogy megvitassák Isten népe liturgikus képzésének fontos témáját.
A liturgia teológiai és lelki mélységének szépségét bemutató Desiderio desideravi kezdetű apostoli levelében Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az egyetemes Egyház liturgikus életének újjáélesztéséhez mind a papság, mind a világiak gondos és folyamatos képzésére szükség van (vö. 38.). Később emlékeztetett bennünket arra, hogy ez a fajta képzés „nem csupán néhány szakértő specialitása, hanem Isten egész népe belső beállítottsága” (Beszéd az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Dikasztérium plenáris ülésének résztvevőihez, 2024. február 8.). Ezért arra buzdítalak benneteket, hogy keressétek a liturgikus képzés konkrét útjait Krisztus Testének minden szintjén. Ugyanakkor „nem szabad figyelmen kívül hagynunk azok képzésének elsőbbségét, akik az egyházi rend szentsége folytán arra hivatottak, hogy misztagógusok legyenek, vagyis kézen fogják a hívőket, és kísérjék őket a szent misztériumok megismerésében” (uo.).
A liturgikus képzés első gyakorlati alkalmai a vasárnaponkénti rendszeres összejöveteleink során adódnak, amikor az Eucharisztia ünneplésére gyűlünk egybe. Ezek az ünneplések a liturgikus év évenkénti ritmusában horgonyoznak le, amelynek középpontjában a húsvéti misztérium áll. Ezért elengedhetetlen, hogy ezek az ünneplések mélyrehatóan alakító hatásúak is legyenek, elősegítve az ars celebrandi egyre mélyebb megértését, amelyet nemcsak a liturgia celebránsa, hanem az egész liturgikus közösség megél (vö. Desiderio desideravi, 54.). Így a megfelelő nevelés és a tiszteletteljes istentisztelet révén a katolikus hívek egyaránt formálódnak a liturgiára és a liturgia által (vö. uo., 34.).
Ezenkívül a szent misztériumok méltó megünneplésének előmozdítása érdekében hangsúlyoznunk kell a jóváhagyott szövegekhez és előírásokhoz való hűség szükségességét. A szent liturgiáról szóló Sacrosanctum Concilium kezdetű konstitúcióról tartott legutóbbi katekéziseimben felhívtam a figyelmet arra a tiszteletre, amelyet mindazoknak – és különösen a papoknak –, akik az isteni misztériumok ünneplésének előkészítésére hivatottak, tanúsítaniuk kell a Szent VI. Pál pápa és Szent II. János Pál pápa által kihirdetett rítusok iránt. Elengedhetetlen, hogy ez a tisztelet „az Isten iránti belső nyitottság és bizalom magatartásából fakadjon, alázatot mutatva nagysága előtt és őszinte hűséget az egyházi közösség iránt” (Katekézis, 2026. május 27.).
Ezen érzések kíséretében Máriára, a Bölcsesség Székére bízom tanácskozásaitokat, és az Úrban való bölcsesség és béke zálogaként örömmel adom Apostoli Áldásomat rád és a találkozó minden résztvevőjére.
Kelt a Vatikánban, 2026. június 29-én.
XIV. LEÓ PÁPA
forrás: Bollettino
kép: Vatican News
