A mai általános audiencia délelőtt 10 órakor zajlott a VI. Pál-teremben, ahol a Szentatya, XIV. Leó pápa Olaszországból és a világ minden tájáról érkezett zarándok- és hívőcsoportokkal találkozott.
Az olasz nyelvű beszédben a pápa katekézisét a „A II. Vatikáni Zsinat dokumentumain keresztül” című témára összpontosította (olvasmány: Zsid 13,7–9).
Miután a Szentatya a katekézist több nyelven összefoglalta, különleges üdvözletet intézett a jelen lévő hívekhez.
Az általános audiencia a Miatyánk elimádkozásával és az apostoli áldással zárult.
Katekézis. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumain keresztül – bevezető katekézis
Kedves testvéreim, jó napot és üdvözöllek benneteket!
A jubileumi év után, amelynek során Jézus életének misztériumairól elmélkedtünk, új katekézissorozatot kezdünk, amely a II. Vatikáni Zsinatnak és dokumentumainak újraolvasásának lesz szentelve. Ez értékes alkalom arra, hogy újra felfedezzük ennek az egyházi eseménynek a szépségét és jelentőségét. Szent II. János Pál pápa a 2000. évi jubileum végén így fogalmazott: „Minden eddiginél inkább kötelességemnek érzem, hogy rámutassak a Zsinatra, mint arra a nagy kegyelemre, amelyben az Egyház a XX. század során részesült” (Novo millennio ineunte apostoli levél, 57).
A niceai zsinat évfordulójával együtt 2025-ben a II. Vatikáni Zsinat hatvanadik évfordulójára is emlékeztünk. Bár az az idő, amely elválaszt bennünket ettől az eseménytől, nem túl hosszú, ugyanakkor igaz az is, hogy a II. Vatikáni Zsinat püspökeinek, teológusainak és hívőinek nemzedéke ma már nincs jelen. Ezért, miközben érezzük a hívást, hogy ne hagyjuk elhalványulni prófétai erejét, és továbbra is keressük megvalósításának útjait és módjait, fontos, hogy ismét közelről megismerjük a Zsinatot: nem „hallomásból” vagy későbbi értelmezések alapján, hanem dokumentumainak újraolvasásával és azok tartalmán való elmélyült elmélkedéssel. Hiszen ez a Magisztérium ma is az Egyház útjának biztos iránytűje. Amint XVI. Benedek pápa tanította: „Az évek múlásával a dokumentumok nem veszítették el aktualitásukat; tanításaik különösen időszerűnek bizonyulnak az Egyház és a mai globalizált társadalom új kihívásaihoz képest” (Első üzenet a választó bíborosokkal bemutatott szentmise után, 2005. április 20.).
Amikor Szent XXIII. János pápa 1962. október 11-én megnyitotta a zsinatot, úgy beszélt róla, mint az egész Egyház számára a világosság napjának hajnaláról. A világ minden kontinenséről érkezett zsinati atyák munkája valóban megnyitotta az utat egy új egyházi korszak előtt. A XX. századon végighúzódó gazdag biblikus, teológiai és liturgikus megújulás nyomán a II. Vatikáni Zsinat újra felfedezte Isten arcát mint Atyát, aki Krisztusban fiává fogad bennünket; Krisztus, a népek világossága fényében szemlélte az Egyházat mint a közösség misztériumát és mint az Istennel és népével való egység szentségét; jelentős liturgikus reformot indított el, amelynek középpontjába az üdvösség misztériuma és Isten egész népének tudatos és tevékeny részvétele került. Ugyanakkor segített megnyílni a világ felé, párbeszédben és közös felelősséggel felismerni a modern kor változásait és kihívásait, olyan Egyházként, amely ki akarja tárni karjait az emberiség felé, visszhangozni kívánja a népek reményeit és szorongásait, és együtt kíván munkálkodni egy igazságosabb és testvériesebb társadalom építésén.
A II. Vatikáni Zsinatnak köszönhetően „az Egyház szóvá válik; az Egyház üzenetté válik; az Egyház párbeszéddé válik” (Szent VI. Pál pápa, Ecclesiam suam enciklika, 67), elkötelezve magát az igazság keresésére az ökumenizmus, a vallásközi párbeszéd és a jóakaratú emberekkel folytatott dialógus útján.
Ennek a szellemnek, ennek a belső hozzáállásnak kell jellemeznie lelki életünket és az Egyház lelkipásztori tevékenységét, mert még teljesebben meg kell valósítanunk az egyházi reformot szolgálati szemléletben, és a mai kihívásokkal szemben arra vagyunk hivatva, hogy az idők jeleinek figyelmes értelmezői, az Evangélium örömteli hirdetői, valamint az igazságosság és a béke bátor tanúi maradjunk. Albino Luciani püspök – a későbbi I. János Pál pápa –, Vittorio Veneto püspökeként, a Zsinat kezdetén prófétai módon így írt: „Mint mindig, most is fennáll az igény arra, hogy ne annyira szervezeteket, módszereket vagy struktúrákat valósítsunk meg, hanem mélyebb és kiterjedtebb szentséget. […] Előfordulhat, hogy egy Zsinat kiváló és bőséges gyümölcsei csak évszázadok múltán válnak láthatóvá, és fáradságosan, ellentéteken és kedvezőtlen helyzeteken keresztül érnek be.” [1] A Zsinat újrafelfedezése tehát – amint Ferenc pápa hangsúlyozta – segít bennünket abban, hogy „visszaadjuk az elsőbbséget Istennek, és egy olyan Egyháznak, amely szeretettől lángol Ura és minden ember iránt, akiket Ő szeret” (Homília a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 60. évfordulóján, 2022. október 11.).
Testvéreim és nővéreim, mindaz, amit Szent VI. Pál pápa a zsinati munka lezárásakor a zsinati atyákhoz intézett, ma is iránytűként szolgál számunkra. Azt mondta: elérkezett az indulás órája, el kell hagyni a zsinati gyűlést, hogy az emberiség elé menjünk és elvigyük neki az Evangélium örömhírét, annak tudatában, hogy a kegyelem olyan idejét éltük, amelyben múlt, jelen és jövő sűrűsödött össze: „A múlt: mert itt gyűlt össze Krisztus Egyháza hagyományával, történelmével, zsinataival, tanítóival és szentjeivel. […] A jelen: mert innen indulunk a mai világ elé, annak nyomorúságaival, fájdalmaival és bűneivel együtt, de csodálatos eredményeivel, értékeivel és erényeivel is. […] A jövő pedig ott van a népek sürgető hívásában a nagyobb igazságosságra, a béke iránti akaratukban, a magasabb rendű élet utáni tudatos vagy tudattalan szomjúságukban: abban az életben, amelyet Krisztus Egyháza képes és kész megadni” (Szent VI. Pál pápa, Üzenet a zsinati atyákhoz, 1965. december 8.).
Ez ma ránk is érvényes. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumaihoz közeledve, prófétai erejüket és időszerűségüket újra felfedezve, magunkévá tesszük az Egyház életének gazdag hagyományát, ugyanakkor rákérdezünk a jelen kihívásaira, és megújítjuk annak örömét, hogy a világgal találkozva elvigyük neki Isten országának evangéliumát: a szeretet, az igazságosság és a béke országát.
[1] A. Luciani – I. János Pál, Note sul Concilio, in Opera omnia, II. kötet, Vittorio Veneto 1959–1962. Beszédek, írások, cikkek, Padova 1988, 451–453.
Üdvözletek
Szívélyesen üdvözlöm a francia nyelvű híveket, különösen az Elefántcsontpartról és Franciaországból érkezett zarándokokat. A jubileumi év végén, annak tudatában, hogy a kegyelem idejét éltük meg, ne engedjük, hogy a bennünket éltető remény kialudjon, hanem maradjon mindenkor iránytűnk, amely az egész emberiséggel való találkozás felé vezet, hogy elvihessük neki az üdvösség jó hírét. Isten áldjon meg benneteket!
Ma reggel szeretettel köszöntöm az angol nyelvű zarándokokat és látogatókat, akik részt vesznek a mai audiencián, különösen az Angliából, Írországból, Ausztráliából, Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezőket. Mindannyiótoknak és családjaitoknak imádságos jókívánságaimat fejezem ki, hogy áldott karácsonyi időszakban és örömben, békében gazdag új esztendőben legyen részetek. Isten áldjon meg mindannyiótokat!
Kedves német nyelvű testvéreim és nővéreim, miután tegnap a Szent Kapu bezárásával lezárult a jubileumi év, adjunk hálát az Úrnak azokért a kegyelmekért, amelyekkel ebben a kivételes időszakban megajándékozott bennünket. Segítsenek ezek a kegyelmek abban, hogy az új esztendőben is reménnyel haladjunk előre hitünk útján.
Szívélyesen üdvözlöm a spanyol nyelvű zarándokokat. Arra buzdítalak benneteket, hogy együtt fedezzük fel újra a II. Vatikáni Zsinat Tanítóhivatalát, értékelve annak prófétai erejét és időszerűségét; hogy befogadjuk az Egyház életének gazdag hagyományát; hogy kérdéseket tegyünk fel a jelenről, és megújítsuk annak örömét, hogy a világnak hirdessük Isten Országának evangéliumát, amely a szeretet, az igazságosság és a béke országa. Az Úr áldjon meg benneteket! Köszönöm.
Szívélyes üdvözletemet küldöm a kínai nyelvű híveknek. Kedves testvéreim és nővéreim, az új esztendő hozzon békét és derűt nektek és családjaitoknak. Szívből adom rátok áldásomat!
Szívélyesen köszöntöm a portugál nyelvű zarándokokat, különösen a portugáliai Bragança–Miranda egyházmegye Szent Irgalmasság Házaiból érkezett felelősöket. Kedves testvéreim és nővéreim, imádkozzunk az Úrhoz, hogy a nemrég lezárult jubileum lelki gyümölcsei megerősítsék a keresztények tanúságtételét, akik arra kaptak meghívást, hogy a szentségben az igazságosság és a béke előmozdítói legyenek. Isten áldjon meg benneteket!
Köszöntöm az arab nyelvű híveket. A keresztény arra kap meghívást, hogy örömmel induljon útnak, és elvigye Isten Országának evangéliumát – a szeretet, az igazságosság és a béke Országát – az egész világnak. Az Úr áldjon meg mindnyájatokat, és őrizzen meg benneteket minden rossztól!
Szívélyesen üdvözlöm a lengyeleket! Tegnap, a Szent Kapu bezárásával, befejeztük a jubileumi évet. Maradjanak nyitva szívetek és otthonaitok ajtajai Krisztus előtt. Imádságban egyesülök azokkal a papokkal, akik Isten áldását viszik el otthonaitokba, családjaitokhoz, a betegekhez és az egyedül élőkhöz. Mindannyiótokra áldásomat adom!
* * *
Szívélyes üdvözletemet fejezem ki az olasz nyelvű híveknek. Külön köszöntöm a Missziós Kongregáció szeminaristáit, az agrigentói „Angyalaink a Paradicsomban” csoportot, a pomigliano d’arcói Caduti per la Patria iskolát, valamint a Zoppis Cirkusz vezetőit és művészeit.
Köszöntöm továbbá a fiatalokat, a betegeket és az ifjú házasokat. Jézus, akit a karácsony misztériumában szemlélünk, legyen mindannyiunk számára biztos vezető az újonnan megkezdett esztendőben.
Mindenkire áldásomat adom.
XIV. Leó pápa köszöntése a VI. Pál-teremben tartott általános audiencia végén, a Petriano területén jelen lévő hívekhez
Jó napot kívánok mindenkinek. Jó napot! A béke legyen veletek. Boldog új évet kívánok! Köszönöm, hogy itt vagytok. Isten megáld mindenkit, aki nyitott szívvel keresi Őt. Isten áldása kísérjen benneteket mindig ezen a szép napon, ebben az új esztendőben. Sok-sok jókívánságot! És a Mindenható Isten – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – áldása szálljon le rátok, és maradjon veletek mindenkor. Isten áldjon meg benneteket!
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
