Ma délben, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának főünnepén XIV. Leó pápa megjelent a Vatikáni Apostoli Palota dolgozószobájának ablakában, hogy a Szent Péter téren összegyűlt hívekkel és zarándokokkal együtt elimádkozza az Úrangyalát.

Az alábbiakban közöljük a Szentatya szavait, amelyeket a Mária-imádság bevezetéséül mondott:

Kedves fivéreim és nővéreim, boldog ünnepet kívánok!

Ma ünnepeljük a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepét. Örömünket fejezzük ki, mert a mennyei Atya őt akarta „teljesen mentesnek az eredeti bűn szennyétől” (vö. IX. Piusz pápa, Ineffabilis Deus apostoli konstitúció, 1854. december 8.), ártatlansággal és szentséggel teljesnek, hogy üdvösségünkre rábízhassa „egyszülött Fiát […] akit úgy szeretett, mint önmagát” (uo.).

Az Úr rendkívüli kegyelemből teljesen tiszta szívet adott Máriának egy még nagyobb csodára való tekintettel: a Megváltó, Krisztus világra jövetelére (vö. Lk 1,31–33). A Szűz ezt az alázatosakra jellemző rácsodálkozással tudta meg az angyal köszöntéséből: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Az Úr van veled” (28. v.), és hittel mondta ki a maga „igenjét”: „Íme, az Úr szolgálóleánya: legyen nekem a te igéd szerint” (38. v.).

E szavakat kommentálva Szent Ágoston így fogalmaz: „Mária hitt, és amiben hitt, az valóra vált benne” (Sermo 215,4). A kegyelem teljességének ajándéka a názáreti leányban azért tudott gyümölcsöt teremni, mert ő szabadságában elfogadta azt, és magáévá tette Isten tervét. Az Úr mindig így cselekszik: nagy ajándékokat ad, de meghagyja a szabadságot, hogy elfogadjuk-e azokat. Ezért teszi hozzá Ágoston: „Higgyünk mi is, hogy ami [benne] valóra vált, az nekünk is javunkra váljék” (uo.). Ez az ünnep tehát nemcsak Isten Anyjának makulátlan szépségére irányítja figyelmünket, hanem arra is hív, hogy úgy higgyünk, ahogyan ő hitt, és nagylelkűen adjuk beleegyezésünket abba a küldetésbe, amelyre az Úr hív bennünket.

A csoda, amely Mária fogantatásakor megtörtént, a keresztségben számunkra is megújult: az eredeti bűntől megtisztulva Isten gyermekei lettünk, az Ő lakóhelye és a Szentlélek temploma. És ahogyan Mária különleges kegyelem által magába fogadhatta Jézust és továbbadhatta őt az embereknek, úgy „a keresztség lehetővé teszi, hogy Krisztus bennünk éljen, mi pedig vele egyesülve éljünk, és így az Egyházban – ki-ki a maga állapotának megfelelően – együttműködjünk a világ átalakításában” (Ferenc pápa, Katekézis, 2018. április 11.).

Kedves testvéreim, a Szeplőtelen Fogantatás ajándéka hatalmas, de ugyanilyen nagy ajándék a keresztség is, amelyben részesültünk! Az Úr Anyjának „igenje” csodálatos, de a miénk is az lehet, ha nap mint nap hűségesen megújul – hálaadással, alázattal, kitartással –, az imában és a szeretet konkrét tetteiben: a rendkívüli gesztusoktól a legközönségesebb, mindennapi vállalásokig. Így válik lehetővé, hogy Jézust mindenütt megismerjék, befogadják és szeressék, és üdvössége mindenkihez eljusson.

Kérjük ezt ma az Atyától a Szeplőtelen közbenjárására, miközben együtt imádkozunk azokkal a szavakkal, amelyekben ő maga hitt először.

Az Angelus után

Kedves fivéreim és nővéreim!

Szeretettel köszöntök mindnyájatokat, rómaiakat és zarándokokat Olaszországból és a világ más részeiből, különösen a spanyolországi Molina de Segura híveit, a „Firenze Harmóniában” Kulturális Egyesület tagjait és a „Szeplőtelen Fiúk” csoportját. Szívesen adom áldásomat a rocca di papa-i csoportnak és annak a fáklyának, amelyről a karácsonyi csillagot fogják meggyújtani annak a szép városnak a várán.

Külön köszöntöm az Olasz Katolikus Akció tagjait, akik ma plébániai közösségeikben tartják az Adesione – a csatlakozás – napját. Gyümölcsöző képzési és apostoli munkát kívánok mindannyiuknak, hogy hiteles tanúi legyenek az evangéliumnak.

Titeket pedig, kedves rómaiak és zarándokok, ma délutánra a Piazza di Spagnára várlak, ahová a Szeplőtelen Szűzanya hagyományos tiszteletére megyek. Bírjuk az ő közbenjárását állandó imánkban a békéért.

Mindenkinek áldott ünnepet kívánok mennyei Édesanyánk fényében. Viszontlátásra!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media