A mai délelőtti általános kihallgatásra 10 órakor került sor a Szent Péter téren, ahol XIV. Leó pápa az Olaszországból és a világ minden tájáról érkezett zarándokcsoportokkal és hívőkkel találkozott.

Olasz nyelvű beszédében a pápa katekézisét a következő témának szentelte: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai: II. Lumen gentium dogmatikus konstitúció. 8. Az Egyház, a történelem zarándoka a mennyei haza felé (Jel 7,9-10).

Miután különböző nyelveken összefoglalta tanítását, a Szentatya külön köszöntötte a jelenlévő hívőket.

Az általános kihallgatás a Miatyánk elimádkozásával és apostoli áldással zárult.

A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. II. Lumen gentium dogmatikus konstitúció. 8. Az Egyház, a történelem zarándoka a mennyei haza felé

Testvéreim, jó reggelt, és Isten hozott benneteket!

Ma a II. Vatikáni Zsinat Egyházról szóló konstitúciójának VII. fejezetéből egy részletnél elidőzve, annak egyik meghatározó sajátosságáról: az eszkatológiai dimenzióról elmélkedünk. Az Egyház ugyanis ebben a földi történelemben haladva mindig a végső cél, a mennyei haza felé orientálódik. Olyan lényegi dimenzió ez, amelyet azonban gyakran elhanyagolunk vagy alábecsülünk, mert túlságosan leköt bennünket az, ami közvetlenül látható, valamint a keresztény közösség életének kézzelfoghatóbb dinamikái.

Az Egyház Isten népe, amely a történelemben zarándokol, s amelynek minden tevékenysége Isten országára mint végső célra irányul (vö. LG 9). Jézus éppen e szeretetből, igazságosságból és békéből álló Ország hirdetésével indította el az Egyházat (vö. LG 5). Arra kaptunk tehát hívást, hogy tekintsük a Krisztusban való üdvösség közösségi és kozmikus dimenzióját, és tekintetünket e végső horizont felé fordítsuk, hogy mindent ebből a távlatból mérjünk meg és értékeljünk.

Az Egyház a történelemben él, Isten országa világban való eljövetelének szolgálatában. Mindenkinek és mindenkor hirdeti ezen ígéret szavait; a szentségek, különösen az Eucharisztia ünneplésében annak zálogát kapja, a szeretet és a szolgálat kapcsolataiban pedig megvalósítja és megtapasztalja annak logikáját. Tudja továbbá, hogy ő az a hely és eszköz, ahol a Krisztussal való egyesülés „szorosabban” valósul meg (LG 48), ugyanakkor elismeri, hogy az üdvösséget Isten a Szentlélekben annak látható határain kívül is megadhatja.

Ezzel kapcsolatban a Lumen gentium konstitúció fontos kijelentést tesz: az Egyház „az üdvösség egyetemes szentsége” (LG 48), vagyis jele és eszköze az Isten által megígért élet és béke teljességének. Ez azt jelenti, hogy az Egyház nem azonosítható maradéktalanul Isten országával, hanem annak csírája és kezdete, mivel a beteljesedés ajándékát az emberiség és a mindenség csak a végidőkben kapja meg. A Krisztus-hívők ezért úgy járják ezt a földi történelmet – melyet a jó érlelése mellett igazságtalanságok és szenvedések is jelölnek –, hogy nem ringatják magukat illúziókba, de nem is esnek kétségbe; életüket annak az ígéretnek az irányítása alatt élik, amelyet attól kaptak, „aki megújít minden dolgot” (Jel 21,5). Ezért az Egyház küldetése az Isten országa Jézusban történt megkezdődésének „már”-ja, és a megígért, várt beteljesedés „még nem”-je között valósul meg. Az utat megvilágító remény őrzőjeként küldetése egyben az is, hogy világos szavakkal elutasítson mindent, ami az életet elnyomja és fejlődését gátolja, valamint állást foglaljon a szegények, a kizsákmányoltak, az erőszak és a háború áldozatai, s mindazok mellett, akik testükben vagy lelkükben szenvednek (vö. Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma, 159).

Az Ország jele és szentségeként az Egyház Isten földön zarándokoló népe, amely éppen a végső ígéret felől tekintve, az evangélium fényében olvassa és értelmezi a történelem folyamatait; elítéli a rosszat annak minden formájában, szavai és tettei által pedig hirdeti az üdvösséget, amelyet Krisztus az egész emberiség számára meg akar valósítani, valamint az Ő igazságosságon, szereteten és békén alapuló Országát. Az Egyház tehát nem önmagát hirdeti; ellenkezőleg: benne mindennek a krisztusi üdvösségre kell mutatnia.

Ebből a távlatból nézve az Egyház hivatása az, hogy alázatosan elismerje saját intézményeinek emberi törékenységét és esendőségét, amelyek – bár Isten országának szolgálatában állnak – e világ múlandó alakját hordozzák (vö. LG 48). Egyetlen egyházi intézményt sem szabad abszolutizálni; sőt, mivel a történelemben és az időben élnek, folyamatos megtérésre, a formák megújítására és a struktúrák reformjára, a kapcsolatok folytonos újjáépítésére hivatottak, hogy valóban meg tudjanak felelni küldetésüknek.

Isten országának távlatában kell értelmeznünk a kapcsolatot a küldetésüket ma teljesítő keresztények, valamint azok között is, akik földi pályafutásukat már befejezték, és a megtisztulás vagy a megdicsőülés állapotában vannak. A Lumen gentium ugyanis leszögezi, hogy minden keresztény egyetlen Egyházat alkot; létezik a lelki javaknak egyfajta közössége és a bennük való részesedés, amely a hívők Krisztussal való egységén alapul, valamint egy testvéri gondoskodás a földi és a mennyei Egyház között: ez a szentek közössége, amelyet különösen a liturgiában tapasztalunk meg (vö. LG 49–51). Az elhunytakért imádkozva és azok nyomdokain járva, akik már Jézus tanítványaiként éltek, mi magunk is támogatást kapunk utunkon, és megerősödünk Isten imádásában: az egyetlen Lélekkel megjelölve és az egyetlen liturgiában egyesülve, azokkal együtt, akik a hitben előttünk jártak, dicsérjük és dicsőítjük a Szentháromságot.

Hálásak vagyunk a zsinati atyáknak, amiért emlékeztettek minket a keresztény létnek erre az oly fontos és oly szép dimenziójára; törekedjünk arra, hogy ezt életünkben is ápoljuk!

Köszöntések

Szeretettel köszöntöm a francia nyelvű híveket, különösen a franciaországi plébániák és oktatási intézmények tagjait, valamint a Svájcból, Belgiumból és Kamerunból érkezett zarándokokat. Testvéreim, adja az Úr, hogy ez a húsvéti időszak megújítsa reményünket, hogy ne merüljünk el a kétségbeesésben az erőszak okozta igazságtalanságok és szenvedések láttán. Engedjük, hogy Isten országának ígérete vezessen bennünket, amelyet a Feltámadott kínál nekünk. Isten áldjon meg titeket!

Köszöntöm a mai kihallgatáson részt vevő angol nyelvű zarándokokat és látogatókat, különösen a Belgiumból, Hollandiából, Finnországból, Ghánából, Ugandából, Új-Zélandról, Indiából, Indonéziából, Japánból, Malajziából, Kanadából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett csoportokat. Külön köszöntöm a Floridai Egyetem, a Saint Mary’s College és a Christendom College oktatóit és hallgatóit, valamint a Gregoriana Egyetem AI-konferenciájának minden résztvevőjét. Mindannyiótokra és családtagjaitokra a feltámadott Jézus örömét és békéjét kérem. Isten áldjon meg benneteket!

Kedves német nyelvű testvéreim! Ebben a Boldogságos Szűz Máriának szentelt hónapban, aki „a biztos reménynek és a vigasztalásnak jele” (LG 68), bízzuk az Ő oltalmába minden személyes szándékunkat és korunk nagy kihívásait. Kísérjen bennünket mindenkor anyai közbenjárásával és áldásával!

Szeretettel köszöntöm a spanyol nyelvű zarándokokat, különösen a Krisztus Légiója Kongregáció frissen szentelt papjait, családtagjaikat és az őket kísérő közösségeket. Kérjük az Urat, adjon nekünk természetfeletti látásmódot a valóság szemléléséhez, hogy a hitben gyökerezve és szilárd reménnyel élve Isten országa felé orientálódjunk, anélkül, hogy hagynánk magunkat elragadni a múlandó dolgoktól vagy az út nehézségeitől. Adja meg a Szentlélek, hogy felismerjük jelenlétét a történelemben, szeretettel szolgáljunk másokat, és az Ő üdvösségének élő jelei legyünk a világban. Isten áldjon meg benneteket! Köszönöm szépen!

Szeretettel köszöntöm a kínai nyelvű híveket. Kedves testvéreim, ragaszkodjatok mind szorosabban Krisztushoz, hogy tanúskodni tudjatok az igazságosság, a szeretet és a béke mellett. Szívből áldalak meg benneteket!

Szeretettel köszöntöm a portugál nyelvű zarándokokat! Végső hazánk a Mennyben van! Miközben e világban járunk, ne feledkezzünk meg az elhunyt testvéreinkért végzett imáról és a szentek közbenjárásának kéréséről: velük egyesülve alkotunk mi mindannyian egyetlen Egyházat. Isten áldjon meg benneteket!

Köszöntöm az arab nyelvű híveket. Ebben a Szűz Máriának szentelt hónapban arra hívlak benneteket, hogy imádkozzátok a Szent Rózsafüzért, és Máriával együtt elmélkedjetek Krisztus életéről. Az Úr áldjon meg mindannyiatokat, és oltalmazzon meg benneteket minden rossztól!

Szeretettel köszöntöm a lengyeleket. Május első napjaiban a Boldogságos Szűz Mária, Lengyelország Királynője, valamint Szent Szaniszló püspök és vértanú – hazátok erkölcsi rendjének védőszentje – különleges oltalmába ajánljátok magatokat. Az ő közbenjárásukra kérjétek az egység ajándékát és a keresztény értékek tiszteletét nemzetetek számára. Mindannyiótokat megáldalak!

* * *

Szeretettel köszöntöm az olasz nyelvű zarándokokat. Különösen üdvözlöm a Praia a Mare-i híveket Stefano Rega püspökkel; az aversaiakat Angelo Spinillo püspökkel; valamint a monteluponei híveket.

Gondolataim végül a fiatalokhoz, a betegekhez, az idősekhez és az ifjú házasokhoz fordulnak. Az Egyház ma emlékezik meg Savio Szent Domonkosról, az életszentség azon első gyümölcseinek egyikéről, akiket Don Bosco iskolájában az isteni kegyelem formált. Az Úrhoz való minden körülmények közötti hűségének példája segítsen mindannyiótokat, hogy nagylelkűen válaszoljatok a jóra való törekvésekre, amelyeket a Szentlélek ébreszt bennetek.

Mindenkire áldásomat adom!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media