A ma reggeli általános audiencia 10 órakor zajlott a Szent Péter téren, ahol XIV. Leó pápa olaszországi és a világ minden tájáról érkezett zarándokcsoportokkal és hívőkkel találkozott.
Olasz nyelvű beszédében a Szentatya – folytatva a „A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai” című katekézis-sorozatát – elmélkedését a következő témára összpontosította: Lumen gentium dogmatikus konstitúció: Az Egyház mint Isten népe (Szentírási szakasz: Jer 31,33).
Miután különböző nyelveken összefoglalták katekézisét, a Szentatya külön köszöntötte a jelen lévő hívőket.
Ezt követően felhívást tett közzé, amelyben imára szólított fel az iráni és a közel-keleti békéért, külön megemlékezve a számos civil áldozatról, köztük a sok ártatlan gyermekről.
Az általános audiencia a Miatyánk elmondásával és apostoli áldással zárult.
A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. II. Lumen gentium dogmatikus konstitúció. 3. Az Egyház mint Isten népe
Kedves testvéreim, jó napot kívánok, Isten hozta Önöket!
Folytatva a Lumen gentium (LG) dogmatikus konstitúcióról szóló elmélkedésünket, ma a második fejezetnél állunk meg, amely Isten népével foglalkozik.
Isten, aki a világot és az emberiséget teremtette, s aki minden embert üdvözíteni akar, az üdvösség művét a történelemben egy konkrét nép kiválasztása és a benne való lakozás által viszi végbe. Ezért hívja meg Ábrahámot, és ígér neki oly számos utódot, mint az ég csillagai és a tenger fövenye (vö. Ter 22,17-18). Ábrahám fiaival – miután megszabadította őket a rabszolgaság állapotából – Isten szövetséget köt, kíséri őket, gondoskodik róluk, és összegyűjti őket minden alkalommal, amikor eltévednek. Ennélfogva e nép azonosságát Isten cselekvése és a Benne való hit adja. Arra hivatott, hogy világosság legyen a nemzetek számára, mint egy világítótorony, amely magához vonz minden népet, az egész emberiséget (vö. Iz 2,1-5).
A Zsinat kijelenti: „Mindez azonban annak az új és tökéletes szövetségnek az előkészítése és előképe volt, amelyet Krisztusnak kellett megkötnie, és annak a teljesebb kinyilatkoztatásnak, amelyet Isten megtestesült Igéjének kellett átadnia” (LG 9). Valójában Krisztus az, aki Testének és Vérének ajándékában önmagában és végleges módon gyűjti egybe ezt a népet. Ez a nép immár bármely nemzetből származókból áll; a Benne való hit, a Hozzá való ragaszkodás és a Feltámadott Lelke által éltetett saját élete egyesíti őket. Ez az Egyház: Isten népe, amely Krisztus testéből meríti létét [1], és amely maga is Krisztus teste; [2] nem olyan nép, mint a többi, hanem Isten népe, amelyet Ő hívott össze, és amely a föld minden népéből származó asszonyokból és férfiakból áll. Egységet teremtő elve nem egy nyelv, kultúra vagy etnikum, hanem a Krisztusba vetett hit: az Egyház ezért – a Zsinat gyönyörű kifejezése szerint – „azok gyülekezete, akik hittel tekintenek Jézusra” (LG 9).
Ez egy messiási nép, éppen azért, mert feje Krisztus, a Messiás. Akik a tagjai, nem érdemekkel vagy címekkel büszkélkednek, hanem egyedül azzal az ajándékkal, hogy Krisztusban és Őáltala Isten leányai és fiai lehetnek. Minden feladatot vagy tisztséget megelőzően tehát az számít igazán az Egyházban, hogy Krisztusba oltva, kegyelemből Isten gyermekei vagyunk. Keresztényként ez az egyetlen kitüntető cím, amelyre törekednünk kellene. Azért vagyunk az Egyházban, hogy szüntelenül befogadjuk az Atyától jövő életet, és mint az Ő gyermekei, testvérekként éljünk egymás között. Ennélfogva az Egyházon belüli kapcsolatokat éltető törvény a szeretet, pontosan úgy, ahogyan azt Jézusban kapjuk és tapasztaljuk; célja pedig Isten országa, amely felé az egész emberiséggel együtt zarándokol.
A Krisztusban – minden férfi és nő Urában és Üdvözítőjében – egyesült Egyház soha nem fordulhat önmagába, hanem mindenki felé nyitott és mindenkiért van. Noha a hívők Krisztushoz tartoznak, a Zsinat emlékeztet minket: „Isten új népét alkotni minden ember hivatott. Ezért ennek a népnek – jóllehet egy és egyetlen marad – az egész világra és minden századra ki kell terjednie, hogy beteljesedjék Isten akaratának szándéka, aki kezdetben az emberi természetet egynek teremtette, s elszéledt fiait most egybe akarja gyűjteni” (LG 13). Ezért azok is, akik még nem fogadták el az Evangéliumot, valamilyen módon Isten népe felé irányulnak; az Egyház pedig – Krisztus küldetésében közreműködve – arra hivatott, hogy mindenütt és mindenki számára hirdesse az örömhírt (vö. LG 17), hogy mindenki találkozhasson Krisztussal. Ez azt jelenti, hogy az Egyházban helye van és helyet kell kapnia mindenkinek, és minden keresztény hivatása az Evangélium hirdetése és a tanúságtétel minden környezetben, ahol él és tevékenykedik. Isten népe így mutatja meg katolicitását: befogadja a különböző kultúrák értékeit és erőforrásait, ugyanakkor felkínálja nekik az Evangélium újdonságát, hogy megtisztítsa és felemelje azokat (vö. LG 13).
Ebben az értelemben az Egyház egy, ugyanakkor mindenkit magában foglal. Egy kiváló teológus így írta le: „Az üdvösség egyetlen bárkája, amely hatalmas hajóterében minden emberi különbözőséget magába fogad. Az egyetlen lakoma terme, amelynek ételeit az egész teremtésből meríti. Krisztus varrat nélküli ruhája, amely egyben – és ez ugyanaz – József sokszínű köntöse is.” [3]
A remény nagy jele – különösen napjainkban, amelyet oly sok konfliktus és háború sújt –, hogy tudjuk: az Egyház olyan nép, amelyben a hit erejével különböző nemzetiségű, nyelvű vagy kultúrájú nők és férfiak élnek együtt. Ez az emberiség szívébe helyezett jel, emlékeztető és prófécia arra az egységre és békére, amelyre Isten, az Atya, minden gyermekét meghívja.
[1] vö. J. Ratzinger: Il nuovo popolo di Dio [Isten új népe], Brescia, 1992, 97. [2] vö. Y. M.-J. Congar: Un popolo messianico [A messiási nép], Brescia, 1976, 75. [3] vö. H. de Lubac: Cattolicismo. Aspetti sociali del dogma [Katolicizmus. A dogma társadalmi vonatkozásai], Milánó, 1992, 222.
Köszöntések
Szeretettel köszöntöm a francia nyelvű zarándokokat, különösen a Franciaországból érkezetteket: a Saint-Flour-i egyházmegye papjainak csoportját püspökükkel, valamint a különböző katolikus iskolák növendékeit; végül pedig a Belgiumból érkezett zarándokokat, különös tekintettel az Európai Iskolák diákcsoportjára. Legyetek az egység és a béke misszionáriusai, tanúságot téve Isten emberiség iránti szeretetéről. Isten áldjon meg benneteket!
Üdvözlöm a mai audiencián részt vevő angol nyelvű zarándokokat és látogatókat, különös tekintettel a Dániából, Ausztráliából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett csoportokra. Imádságos jókívánságaimat fejezem ki, hogy ez a nagyböjti időszak a kegyelem és a lelki megújulás ideje legyen számotokra és családotok számára; mindannyiótokra örömöt és békét kérek Urunk, Jézus Krisztus által.
Kedves német nyelvű testvéreim! Használjuk fel a nagyböjti időszakot arra, hogy még figyelmesebben hallgassunk az Úr szavára és kövessük Őt. Így növekedünk Krisztusban való hitünkben, aki misztikus testében, az Egyházban egyesít minket, és elvezet az üdvösségre.
Szeretettel köszöntöm a spanyol nyelvű zarándokokat. Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, hogy ne lankadjunk az imádságban, a reményben és a munkában; legyünk készek a megtisztulásra és a belső megújulásra, hogy Krisztus fénye mindig ragyogjon Isten népében. Az Úr áldjon meg benneteket! Köszönöm szépen.
Szívélyes üdvözletemet küldöm a kínai nyelvet beszélőknek. Kedves testvéreim! A nagyböjti időszak találjon benneteket egységben az imádságban és a mások szükségletei iránti szolidaritásban, s formáljon benneteket az isteni Mester igazi tanítványaivá. Szívből adom rátok áldásomat!
Szeretettel köszöntöm a mai audiencián részt vevő portugál nyelvű zarándokokat, különös tekintettel a Brazíliából érkezett csoportokra. Köszönöm, hogy itt vagytok a világ minden tájáról érkezett sok más hívő körében. Amikor hazatértek hazátokba, őrizzétek meg az egységnek ezt az élményét, és Krisztus szeretete által vezérelve legyetek mindig olyan férfiak és nők, akik a közösséget és a békét keresik. Isten áldjon meg benneteket!
Köszöntöm az arab nyelvű híveket. Az Egyház arra hivatott, hogy a világ világossága és az irgalmasság tanúja legyen, hogy a béke uralkodhasson minden ember között. Az Úr áldjon meg mindannyiótokat, és mindig oltalmazzon meg titeket minden gonosztól!
Szeretettel köszöntöm a lengyeleket. Több mint háromszáz éve, nagyböjt idején a „Keserű siralmak” éneklésével elmélkedtek Jézus szenvedéséről és édesanyja fájdalmáról. Bátorítalak benneteket, hogy vegyetek részt ezeken az ájtatosságokon. Az imádságot kísérjék a szeretet konkrét cselekedetei: a segítségnyújtás, a megbékélés és a béketeremtés, különösen családjaitokban és az egyházi közösségben. Mindannyiótokat megáldalak!
FELHÍVÁS
Ma tartják a libanoni Qlayaa-ban Pierre El Raii atya temetését, aki a dél-libanoni keresztény falvak egyikének maronita plébánosa volt; ezek a falvak napjainkban ismét a háború drámáját élik át. Ebben a súlyos megpróbáltatásban lélekben közel állok az egész libanoni néphez.
Arabul az „El Raii” név jelentése: „a pásztor”. Pierre atya igazi pásztor volt, aki mindig népe mellett maradt, Jézus, a Jó Pásztor szeretetével és áldozatával. Amint meghallotta, hogy néhány plébániájához tartozó híve megsebesült egy bombázásban, habozás nélkül segítségükre sietett. Adja az Úr, hogy kiontott vére a béke magja legyen a szeretett Libanon számára!
Kedves testvéreim! Továbbra is imádkozzunk a békéért Iránban és az egész Közel-Keleten, különös tekintettel a számos civil áldozatra, köztük a sok ártatlan gyermekre. Imádságunk legyen vigasz a szenvedők számára, és a remény magva a jövőre nézve.
* * *
Szeretettel köszöntöm az olasz nyelvű zarándokokat, különösen a Fatebenefratelli [Irgalmasrendi] szerzeteseket, akiknek hálásan köszönöm értékes szolgálatukat, amelyet kiváltképpen a legkiszolgáltatottabbak javára végeznek. Köszöntöm a „Bencés Fáklya” küldöttségét, amelyet Norcia, Subiaco és Cassino polgármesterei vezetnek, és Renato Boccardo érsek úr kísér. Örömmel áldom meg ezt a testvériséget jelképező szimbólumot. Azt kívánom, hogy fénye inspirálja a kormányzókat és a polgárokat, hogy a szolidaritás és az egyetértés értékein alapuló társadalmat építsenek, követve Szent Benedeknek, a béke hírnökének példáját.
Végül gondolataim a betegekhez, az ifjú házasokhoz és a fiatalokhoz fordulnak, különösen a sienai Galilei Gimnázium, a sessa auruncai San Leone IX Intézet és a quartói Gadda Intézet diákjaihoz. Ebben a nagyböjti időszakban folytassuk elkötelezetten utunkat Húsvét, hitünk központi misztériuma felé.
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
