A ma délelőtti általános audiencia 10 órakor zajlott a VI. Pál-teremben, ahol a Szentatya, XIV. Leó pápa zarándokok és hívek csoportjaival találkozott Olaszországból és a világ minden tájáról.

Az olasz nyelvű beszédében a pápa – folytatva „A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai” című katekézis-sorozatát – elmélkedésének középpontjába a következő témát állította: a Dei Verbum dogmatikus konstitúció. A Szentírás: Isten Igéje emberi szavakban (olvasmány: 2Tim 3,14–16).

Miután a Szentatya különböző nyelveken összefoglalta katekézisét, sajátos üdvözletet intézett a jelenlévő hívekhez.

Az általános audiencia a Miatyánk elimádkozásával és az apostoli áldással ért véget.

Katekézis. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. Dei Verbum dogmatikus konstitúció. 4. A Szentírás: Isten Igéje emberi szavakban

Kedves testvéreim, jó reggelt, és üdvözöllek benneteket!

A Dei Verbum zsinati konstitúció, amelyről ezekben a hetekben elmélkedünk, a Szentírásra – az Egyház élő hagyományában olvasva – mint a találkozás kiváltságos terére mutat rá: arra a térre, amelyben Isten továbbra is szól minden kor férfijához és nőjéhez, hogy Őt hallgatva megismerjék és megszeressék. A bibliai szövegek azonban nem mennyei vagy emberfeletti nyelven íródtak. Amint a mindennapi tapasztalat is tanítja: két különböző nyelven beszélő ember nem érti meg egymást, nem tud párbeszédbe lépni, és nem képes kapcsolatot kialakítani. Bizonyos esetekben az, hogy érthetővé tesszük magunkat a másik számára, a szeretet első cselekedete. Ezért Isten emberi nyelvek segítségével választott megszólalási módot, és így a Szentlélektől ihletett különböző szerzők fogalmazták meg a Szentírás szövegeit. Amint a zsinati dokumentum emlékeztet bennünket: „Isten szavai, emberi nyelveken kifejezve, hasonlóvá lettek az emberi beszédhez, miként az örök Atya Igéje is, miután magára vette az emberi természet gyöngeségeit, hasonlóvá lett az emberhez” (DV 13). Ezért a Szentírás nemcsak tartalmában, hanem nyelvezetében is feltárja Isten irgalmas lehajlását az emberhez, valamint azt a vágyát, hogy közel kerüljön hozzá.

Az Egyház történelme során sokat tanulmányozták az isteni Szerző és a szent szövegek emberi szerzői közötti kapcsolatot. Hosszú évszázadokon át számos teológus elsősorban a Szentírás isteni ihletettségének védelmére összpontosított, olykor szinte pusztán a Szentlélek passzív eszközeinek tekintve az emberi szerzőket. Az újabb időkben a teológiai reflexió újraértékelte a hagiográfusok szerepét a szent szövegek megalkotásában, olyannyira, hogy a zsinati dokumentum Istenről mint a Szentírás fő szerzőjéről beszél, ugyanakkor a hagiográfusokat is a szent könyvek „valódi szerzőinek” nevezi (vö. DV 11). Amint a múlt század egyik éleslátó exegétája megjegyezte: „az emberi tevékenységet egy egyszerű amanuens munkájára lefokozni nem az isteni tevékenység dicsőítése”. [1] Isten soha nem nyomorítja meg az embert és annak képességeit.

Ha tehát a Szentírás Isten szava emberi szavakban, akkor minden olyan megközelítés, amely e két dimenzió egyikét elhanyagolja vagy tagadja, szükségképpen részleges. Ebből következik, hogy a szent szövegek helyes értelmezése nem választható el attól a történelmi közegtől, amelyben megszülettek, sem az alkalmazott irodalmi műfajoktól; sőt, az Isten által használt emberi szavak tanulmányozásáról való lemondás a Szentírás fundamentalista vagy spiritualista olvasatához vezethet, amely eltorzítja annak valódi értelmét. Ez az elv Isten Igéjének hirdetésére is érvényes: ha az elszakad a valóságtól, az emberek reményeitől és szenvedéseitől, ha érthetetlen, kevéssé kommunikáló vagy anakronisztikus nyelvet használ, akkor hatástalanná válik. Az Egyház minden korban arra hivatott, hogy Isten Igéjét olyan nyelven hirdesse újra, amely képes megtestesülni a történelemben és elérni a szíveket. Amint Ferenc pápa emlékeztetett: „valahányszor megpróbálunk visszatérni a forráshoz, és visszanyerni az evangélium eredeti frissességét, új utak nyílnak meg, kreatív módszerek születnek, más kifejezési formák jelennek meg, ékesszólóbb jelek és megújult jelentéssel telt szavak a mai világ számára”. [2]

Ugyanilyen redukcionista azonban a Szentírásnak az az olvasata is, amely figyelmen kívül hagyja annak isteni eredetét, és végül pusztán emberi tanításként értelmezi: olyasvalamiként, amelyet csupán technikai szempontból kell vizsgálni, vagy mint „csupán a múlt szövegét”. [3] A Szentírás ezzel szemben – különösen amikor a liturgia keretében hirdetik – a mai hívőkhöz kíván szólni: meg akarja érinteni jelen életüket problémáival együtt, és meg akarja világítani a meghozandó döntéseket és a megteendő lépéseket. Mindez csak akkor válik lehetővé, ha a hívő a szent szövegeket annak a Léleknek a vezetése alatt olvassa és értelmezi, aki azokat ihlette (vö. DV 12).

Ebben az értelemben a Szentírás a hívők életének és szeretetének tápláléka, amint arra Szent Ágoston is emlékeztet: „aki úgy véli, hogy megértette az isteni Szentírásokat […], de e megértés révén nem építi fel az Isten és a felebarát iránti kettős szeretet épületét, az még nem értette meg azokat”. [4] A Szentírás isteni eredete arra is emlékeztet bennünket, hogy az evangélium – amelyet a megkereszteltek tanúságtételére bízott az Egyház – bár magában foglalja az élet és a valóság minden dimenzióját, túl is haladja azokat: nem redukálható pusztán filantróp vagy társadalmi üzenetre, hanem a teljes és örök élet örömhíre, amelyet Isten Jézus Krisztusban ajándékozott nekünk.

Kedves testvéreim! Adjunk hálát az Úrnak, aki jóságában nem engedi, hogy életünkből hiányozzék Igéjének alapvető tápláléka, és imádkozzunk azért, hogy szavaink – és még inkább életünk – ne homályosítsák el Isten szeretetét, amely ezekben a szavakban tárul fel számunkra.

[1] L. Alonso Schökel, Az ihletett szó. A Biblia a nyelvtudomány fényében, Brescia 1987, 70.

[2] Ferenc pápa, Evangelii gaudium apostoli buzdítás (2013. november 24.), 11.

[3] XVI. Benedek pápa, Verbum Domini posztszinodális apostoli buzdítás (2010. szeptember 30.), 35.

[4] Szent Ágoston, De doctrina christiana I, 36, 40.

Üdvözletek

Köszöntöm a francia nyelvű zarándokokat, különösen az Annecy-i egyházmegye Katolikus Oktatásának Igazgatóságát, a Lycée Notre-Dame de La Galaure intézményt, valamint az Assisi Szent Ferenc, Szent Rókus és Szent Károly kollégiumokat. Járjuk szorgalmasan a Szentírást, hogy formálja szívünket és inspirálja cselekedeteinket. Isten Igéje öltsön testet bennünk, hogy jobbá tegye világunkat. Isten áldjon meg benneteket!

Üdvözlöm az angol nyelvű zarándokokat és látogatókat, akik részt vesznek a mai audiencián, különösen az Írországból, Dániából, Japánból, Dél-Koreából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett csoportokat. Külön köszöntöm a Junshin Junior and Senior High School diákjait, valamint a Franciscan University of Steubenville hallgatóit és oktatóit. Mindannyiótokra és családjaitokra Urunk Jézus Krisztus örömét és békéjét kérem. Isten áldjon meg benneteket!

Kedves német nyelvű testvéreim, a Szentírás olvasása közben kérjük a Szentlélek világosságát, hogy egyre jobban megértsük Isten Igéjét, és felismerjük, mit kér tőlünk mindennapi életünk konkrét helyzeteiben.

Szívélyesen köszöntöm a spanyol nyelvű zarándokokat. Kérjük a Szentlélek világosságát, hogy kreatív hűséggel és missziós örömmel hirdessük Isten Igéjét, és szavainkkal valamint tetteinkkel tanúságot tegyünk szeretetének csodáiról. Az Úr áldjon meg benneteket! Köszönöm!

Szívélyes üdvözletemet küldöm a kínai nyelvű híveknek. Kedves testvéreim, arra buzdítalak benneteket, hogy családjaitokat tegyétek valódi lelki otthonná, amely az imában és a leginkább rászorulók iránti szolidaritásban egyesít benneteket. Szívből adom áldásomat mindnyájatokra!

Örömmel köszöntöm a portugál nyelvű zarándokokat! Kedves testvéreim, a Szentírás minden körülmények között és minden élethelyzetben megvilágosítja életünket. Ezért arra bátorítalak benneteket, hogy naponta olvassátok – különösen az evangéliumokat –, és a Szentlélek vezetésével egyre mélyebben megismerjétek. Isten áldjon meg benneteket!

Köszöntöm az arab nyelvű híveket. A Szentírás elvezet bennünket Jézus Krisztus megismerésére, mert a Szentírás nem ismerete Krisztus nem ismerete. Az Úr áldjon meg mindannyiótokat, és óvjon meg benneteket mindenkor minden rossztól!

Szívélyesen köszöntöm a lengyel híveket. A Dei Verbum zsinati konstitúció a Szentírás rendszeres olvasására és az evangélium megosztására buzdít korunk embereivel, különösen a fiatalokkal. Fejlődjenek a közösségek és bibliakörök, ahol Isten Igéjét egyre mélyebben meg lehet ismerni és elmélkedni róla. Mindnyájatokra áldásomat adom!

FELHÍVÁS

Arra buzdítok mindenkit, hogy imádsággal támogassa ukrajnai testvéreinket, akiket súlyosan megpróbálnak az újraindult bombázások következményei, amelyek az energetikai infrastruktúrát is érintik. Hálámat fejezem ki a lengyelországi és más országok katolikus egyházmegyéiben indított szolidaritási kezdeményezésekért, amelyek azon fáradoznak, hogy segítsék a lakosságot e rendkívüli hideg időszak átvészelésében.

Holnap lejár az Új START-szerződés, amelyet 2010-ben az Egyesült Államok és az Orosz Föderáció elnökei írtak alá, és amely jelentős lépést jelentett a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozásában. Megújítva bátorításomat minden konstruktív leszerelési és bizalomerősítő erőfeszítés iránt, sürgető felhívást intézek annak érdekében, hogy ez az eszköz ne vesszen el, hanem konkrét és hatékony folytatást nyerjen. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy mindent megtegyünk egy új fegyverkezési verseny elkerüléséért, amely tovább veszélyezteti a nemzetek közötti békét. Különösen sürgető, hogy a félelem és a bizalmatlanság logikáját egy közösen osztott etika váltsa fel, amely képes a döntéseket a közjó felé irányítani, és a békét mindenki által őrzött örökséggé tenni.

* * *

Szívélyesen üdvözlöm az olasz nyelvű zarándokokat, különösen az Associazione Giornalisti Italiani 2.0 tagjait, az Isola di Capo Rizzuto-i Nagyboldogasszony-plébánia bérmálkozóit, a collazzonei „Cantate Domino” kórust, valamint a „Roni Roller” cirkusz művészeit.

Végezetül gondolataim a fiatalokhoz, a betegekhez és az ifjú házasokhoz szólnak. Holnap Szent Ágota, a catániai vértanú emléknapját ünnepeljük. Ágota neve azt jelenti: „jó”. Minden jóság forrása Isten, a mi legfőbb jóságunk. Kívánom mindannyiótoknak, hogy „jók” legyetek, vagyis a mennyei Atya szeretetének hűséges tanúi, aki gazdagon megajándékoz bennünket, és meghív, hogy részesedjünk az ő örömében. Mindnyájatokra áldásomat adom!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media