Ma este 18:00 órakor a Vatikáni Kertekben található Lourdes-i Barlangnál XIV. Leó pápa vezette a békéért végzett rózsafüzér-imádságot, amelyet a Szükséget Szenvedő Egyház (ACN) pápai alapítvány kezdeményezett.
A pápa a Mária-imádság megkezdése előtt mondta el beszédét, amelyet az alábbiakban közlünk:
Jó estét mindenkinek! Jó estét és köszöntelek benneteket!
Köszönetet mondok Őeminenciájának, Koch bíborosnak az üdvözletéért, valamint a „Szükséget Szenvedő Egyház” Alapítványnak e kezdeményezés megszervezéséért s az általuk végzett nagyszerű munkáért. Köszönöm minden jelenlévőnek, hogy eljött, különösen nektek, gyerekek, a szüleitekkel és többi családtagotokkal, a papokkal s a benneteket kísérőkkel együtt!
Igazán boldog vagyok, hogy veletek lehetek! És ti, gyerekek, mondjátok csak: örültök? Örültök, hogy itt vagytok? [Igen!]
Örülök neki! Főként azért, mert ma este azért gyűltünk össze, hogy együtt legyünk azzal a két személlyel, akik mindenkinél jobban szeretnek bennünket. Tudjátok, kik ők? [A gyermekek válaszolnak: Jézus!] Jézus, és ki még? [Mária!] És Mária. Az Úr Jézus és az ő édesanyja, Mária, akik soha nem hagynak magunkra bennünket, s mindig itt vannak mellettünk.
Mi is szeretjük őket, ugye? [Igen!] Elmondjuk nekik? Próbáljuk meg! Ismételjétek velem: SZERETLEK, JÉZUS! [A gyermekek ismétlik.] SZERETLEK, MÁRIA! [A gyermekek ismétlik.]
Igen, szeretünk titeket, Jézus és Mária, s ma este egy különleges ajándékot kérünk tőletek: békét a világ minden gyermekének, különösen azoknak, akik ott élnek, ahol háború van, a föld oly sok országában!
Ezt a szent rózsafüzér imádságával tesszük, amely egyszerű ima, s amelyet mindenki el tud mondani. A szeretet jeleként a virágfelajánlás gesztusát már megtettük. Nemsokára meggyújtjuk a gyertyákat, s Jézusra gondolunk élete néhány fontos pillanatában, amikor fényt s békét hozott oly sok embernek: amikor megkeresztelkedett a Jordán folyóban, amikor a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn, amikor meghirdette az Ő Országát, amikor megmutatta dicsőségét a Tábor-hegyen, s amikor az Utolsó Vacsora termében ránk hagyta az Eucharisztiát. Ezek olyan pillanatok, amikor csodálatos, felejthetetlen ajándékokkal halmozott el bennünket, s ezért szeretnénk köszönetet mondani neki. Tegyük meg ezt is együtt, még egyszer! Mondjuk ki mindannyian: KÖSZÖNJÜK, JÉZUS! [A gyermekek ismétlik.] És kérjük tőle bizalommal, mindannyian együtt: ADJ NEKÜNK BÉKÉT! [A gyermekek ismétlik.]
És még egy utolsó dolgot szeretnék mondani nektek: ma este s ezekben a napokban nem egyedül imádkozunk. Szerte a világon egymillió gyermek imádkozik velünk együtt. Egymillió! Gondoljátok csak el: ötvenmillió „Üdvözlégy” emelkedik fel a Mennybe a Föld minden sarkából s minden nyelvén, békét kérve; s ezek egyesülnek, mintha egyetlen hatalmas rózsafüzér-koszorút alkotnának, hogy átkarolják s egymáshoz fonják bolygónk minden kontinensét, népét és nemzetét!
Íme, kedves gyerekek, ma mindezekkel a barátainkkal együtt imádkozunk. S miközben ezt tesszük, egyúttal elkötelezzük magunkat arra is, hogy jók legyünk s jól viselkedjünk – otthon, az iskolában, a hittanon, szüleinkkel s mindenkivel, még akkor is, amikor játszunk vagy sportolunk –, mert az imádságot mindig jócselekedeteknek, a szeretet gesztusainak kell kísérniük. S így növekszik a béke!
Még egyszer köszönöm mindannyiótoknak, hogy itt vagytok. És most imádkozzunk!
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
