Ma délben, Nagyböjt 2. vasárnapján XIV. Leó pápa megjelent a vatikáni Apostoli Palota dolgozószobájának ablakánál, hogy elimádkozza az Úrangyala imádságot a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel és zarándokokkal.

Az alábbiakban közzétesszük a pápa szavait, amelyekkel a Mária-imát bevezette:

Kedves Testvéreim! Jó vasárnapot kívánok!

A mai liturgia evangéliuma egy fényben tündöklő ikont tár elénk, amikor elbeszéli az Úr színeváltozását (vö. Mt 17,1–9). Ennek ábrázolásához az evangélista az apostolok emlékezetébe mártja íróvesszőjét, és Krisztust Mózes és Illés között festi meg. Az emberré lett Ige a Törvény és a Prófécia között áll: Ő az élő Bölcsesség, aki beteljesít minden isteni szót. Mindaz, amit Isten parancsolt és az embereknek sugalmazott, Jézusban nyeri el teljes és végleges kinyilatkoztatását.

Ahogyan a jordáni keresztség napján, úgy ma a hegyen is halljuk az Atya hangját, aki így szól: „Ez az én szeretett Fiam”, miközben a Szentlélek „fényes felhőbe” vonja Jézust (Mt 17,5). Ezzel a valóban egyedülálló kifejezéssel az evangélium Isten kinyilatkoztatásának stílusát írja le. Amikor az Úr megmutatkozik, feltárja előttünk tekintetünket meghaladó valóságát: Jézus előtt, akinek arca ragyog, „mint a nap”, ruhája pedig „fehér lesz, mint a fény” (vö. 2. vers), a tanítványok Isten emberi fényességét csodálják. Péter, Jakab és János egy alázatos dicsőséget szemlélnek, amely nem a tömegnek szánt látványosságként, hanem ünnepélyes bizalmasságként nyilvánul meg.

Az Úr színeváltozása elővételezi Húsvét fényét: a halál és a feltámadás, a sötétség és az új világosság eseményét, amelyet Krisztus sugároz minden erőszak által megostorozott, a fájdalom által megfeszített és a nyomorban sorsára hagyott testre. Valóban, miközben a gonosz testünket puszta árucikké vagy arc nélküli tömeggé alacsonyítja le, éppen ez a hús-vér valóságunk ragyog fel Isten dicsőségétől. A Megváltó így dicsőíti meg a történelem sebeit, megvilágosítva értelmünket és szívünket: az Ő kinyilatkoztatása az üdvösség meglepetése! Vajon engedjük-e, hogy ez lenyűgözzön minket? Isten valódi arca csodálkozó és szeretetteljes tekintetre talál bennünk?

Az ateizmus kilátástalanságára az Atya a Megváltó Fiú ajándékával válaszol; az agnosztikus magányból a Szentlélek vált meg minket, felkínálva az élet és a kegyelem örök közösségét; gyenge hitünkkel szemben pedig ott áll a jövendő feltámadás hirdetése: íme, ezt látták a tanítványok Krisztus tündöklésében, ám ennek megértéséhez időre van szükség (vö. Mt 17,9). Szükség van a csend idejére, hogy meghalljuk az Igét, és a megtérés idejére, hogy megízleljük az Úr társaságát.

Miközben mindezt megtapasztaljuk a nagyböjt során, kérjük Máriát, az imádság tanítómesterét és a Hajnali Csillagot, hogy oltalmazza hitben járásunkat.

Az Úrangyala elimádkozása után

Kedves Testvéreim!

Mély aggodalommal követem a Közel-Keleten és Iránban zajló eseményeket ezekben a drámai órákban. A stabilitás és a béke nem kölcsönös fenyegetőzésekkel építhető fel, sem fegyverekkel, amelyek csak pusztítást, fájdalmat és halált vetnek el, hanem kizárólag észszerű, hiteles és felelősségteljes párbeszéd útján.

Egy beláthatatlan méretű tragédia árnyékában sürgető felhívást intézek az érintett felekhez: vállalják az erkölcsi felelősséget, és állítsák meg az erőszak spirálját, mielőtt az visszafordíthatatlan szakadékká mélyülne! A diplomácia találja meg újra a maga szerepét, és érvényesüljön a népek java, akik az igazságon alapuló békés együttélésre áhítoznak. Mi pedig továbbra is imádkozzunk a békéért!

E napokban aggasztó hírek érkeznek a Pakisztán és Afganisztán közötti összecsapásokról is. Fohászomat emelem fel a párbeszédhez való mielőbbi visszatérésért. Imádkozzunk együtt, hogy a világ minden konfliktusában az egyetértés kerekedjen felül! Csak a béke – mely Isten ajándéka – gyógyíthatja be a népek közötti sebeket.

Lélekben közel állok a brazíliai Minas Gerais állam lakosságához, akiket súlyos áradások sújtottak. Imádkozom az áldozatokért, az otthonukat vesztett családokért és mindazokért, akik a mentési munkálatokban fáradoznak.

Szeretettel köszöntöm mindannyiótokat, a római híveket és a különböző országokból érkezett zarándokokat; különösen is a Rómában élő kameruniak csoportját, akiket hazájuk püspöki konferenciájának elnöke kísér – azt az országot, amelyet Isten segedelmével április hónapban lesz szerencsém örömmel meglátogatni.

Köszöntöm a romániai Jászvásári Egyházmegye híveit, a szlovákiai Kassa melletti Budamérból érkezőket, az Egyesült Államok Massachusetts államának zarándokait, valamint a spanyolországi Jaénból érkezett Santísimo Cristo de la Buena Muerte (A Jó Halál Szent Krisztusa) konfraternitás tagjait.

Köszöntöm a Nápolyból, Torre del Grecóból és Afragolából, Caraglióból és Valle Granából, Comitiniből, Crotoneból, Silvi Marinából, valamint a római Gonzaga Szent Alajos-plébániáról érkezett híveket; hasonlóképpen a Verona melletti „Val d’Illasi” cserkészcsapat vezetőit és a faenzai fiatalokat, akik nemrég bérmálkoztak.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media