Ma délben, az évközi idő XIV. vasárnapján XIV. Leó pápa megjelent a vatikáni Apostoli Palota dolgozószobájának ablakában, hogy a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt elmondja az Úrangyala imát.
Az alábbiakban közöljük a pápa szavait, amelyekkel bevezette Mária-imát:

Kedves testvéreim, szép vasárnapot!
A mai liturgia evangéliuma (Mt 11,25–30) arra hív minket, hogy kapcsolódjunk be abba a dicsőítésbe, amelyet Jézus mutat be az Atyának, „menny és föld Urának” (25. vers). Isten emberré lett Fia úgy nyilvánítja ki szeretetét, hogy minden teremtményt bevon ebbe a hálaadásba.
Egy ilyen spontán és örömteli gesztus egyszerűsége teljesen megfelel Isten stílusának, aki szereti a „kicsinyeknek” kinyilatkoztatni magát, miközben rejtve marad a „bölcsek és okosak” előtt (vö. 25. vers). Ők ugyanis annyira el vannak telve saját elképzeléseikkel, hogy nem ismerik fel Krisztus jelenlétét, a Messiást, aki meglátogatja népét. Az emberi bölcsesség így arroganciává válik, a tanítás pedig gőggé korcsosul. Isten igazi bölcsessége viszont a test alázatában nyilvánul meg, és tanítása azokhoz szól, akik a leginkább fáradoznak: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak és megterheltek vagytok” (28. vers) – mondja az Úr. Jézushoz menni azt jelenti, hogy válaszolunk szeretetére, és osztozunk életében egészen a keresztig, ahogyan ő maga is elmagyarázta nekünk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem” (Mt 16,24). Éppen a szeretetből fakadó önátadás Jézus „igája” (vö. Mt 11,29), vagyis tanításának szintézise, bölcsességének szíve, amely a mindenki iránti tevékeny szeretettől lángol.
Testvéreim, hogyan lehet „könnyű” és „édes” a kereszt terhe (vö. 30. vers)? Egyetlen okból: mert az Úr viseli azt elsőként és mindannyiunkkal együtt, soha nem hagyva magunkra abban, ami összetör minket. Igazi mesterként Jézus magára veszi a gonoszság által megsebzett emberiséget, hogy gondoskodjon róla. A bölcsesség, amelyet ő ajándékoz nekünk, az üdvösség hirdetése, igája pedig minden bukásból felemel minket. Krisztus követése során utunk tehát nem egy testet sanyargató aszkézis, hanem a szabadság iskolája, amely komolyan veszi a történelem drámáját, és mindig megvilágítja annak értelmét, különösen a legsötétebb pillanatokban. Valójában csak Jézus keresztjében nyer megváltást a rossz: csak az ő szenvedésében talál vigaszt és szabadulást halálos fáradtságunk.
A rabszolgaságban Krisztus a szabadulás. A háború csapása alatt Krisztus a remény. A bűn órájában Krisztus a megbocsátás. Ez az igazi bölcsesség, vagyis az az út, amelyet együtt szeretnénk bejárni, az ő nevében, tanítványként egyesülve. Jézus ezt Fiúként tanítja nekünk, azáltal, hogy testvérünkké válik: a Szentlélek erejével ő maga nyilatkoztatja ki az egyháznak Isten és az ember igazságát, mert „senki sem ismeri az Atyát, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni” (27. vers).
Kedves testvéreim! Miközben hálát adunk az Úrnak ezért a szeretetteljes, bizalmas közelségéért, kérjük Mária, a béke királynője közbenjárását az egyház és az egész világ javáért.
Az Úrangyala után
Kedves testvéreim!
Múlt csütörtökön, július 2-án a vietnami Tac Say-i kegyhelyen boldoggá avatták Trương Bửu Xavéri Ferenc papot, akit 1946-ban a hit elleni gyűlöletből gyilkoltak meg. A hatalmi visszaélések és az erőszak közepette a nép jogainak védelmezőjeként lépett fel, és nem hagyta el plébániai híveit. Közbenjárása és imádsága támogassa az evangélium azon munkásait, akik ma is üldöztetést szenvednek.
Szeretettel köszöntöm mindannyiatokat, akik ma a Szent Péter téren jelen vagytok!
Köszöntöm a Brazíliából érkezett zarándokokat, és szeretettel üdvözlöm a venezuelai Méridai Egyetem kórusát is. Imádságaimban mindig megemlékezem a földrengés áldozatairól és az egész venezuelai népről: az Úr támogassa őket ebben a rendkívül nehéz időszakban.
Köszöntök néhány lengyel csoportot: a Krakkói Rendtartomány Kapucinus Kisebb Testvéreinek újmisés papjait; a Łódźi Főegyházmegye gyermekkórusát, akik a segédpüspök kíséretében érkeztek, valamint a Legnicai Egyházmegye csoportját.
Köszöntöm a bellagiói fiatalokat és a szicíliai Augustából érkezett „Jubilaeum” kórust, a polgármesterrel és a plébánossal együtt.
Mindenkinek szép vasárnapot kívánok!
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media

