Ma reggel a Vatikáni Apostoli Palotában XIV. Leó pápa audiencián fogadta az Európában élő Szír-Malankár Nagyérseki Egyház híveinek konferenciáján résztvevőket.

Az alábbiakban közöljük a Szentatya beszédét, amelyet a találkozó során intézett a jelenlévőkhöz:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Békesség veletek!

Boldogságod, Excellenciás Urak,
Kedves Papok, Szerzetesek és Szerzetesnők!
Kedves Testvéreim!

Örömmel fogadom a Szír-Malankár Egyház ezen fontos küldöttségét, az Európában élő papságotok és híveitek első kongresszusának alkalmából. Nagyérseketek, Baselios Cleemis bíboros ma tölti be 67. életévét. Boldog születésnapot, Boldogságod! Előre is imádságos jókívánságaimat fejezem ki augusztusi püspöki ezüstjubileumához, amelynek ünnepségei már megkezdődtek egy tegnapi különleges liturgikus ünnepséggel itt, Rómában. Külön üdvözlöm Kuriakose Osthanthios püspököt is, akit nemrég neveztek ki az Európában élő szír-malankár hívek apostoli vizitátorává, s aki megszervezte ezt a találkozót.

Kedves Testvéreim! Úgy értesültem, hogy egész sui iuris Egyházatok egy intenzív, többéves lelki megújulási folyamatba kezd, készületül a centenáriumra. Mivel éppen most vette kezdetét a 95. év azóta, hogy XI. Pius pápa 1932. június 11-én, Christo Pastorum Principi kezdetű apostoli konstitúciójával felállította egyházi hierarchiátokat, szeretném felidézni jeles elődöm ezen szövegét, amely hálával kezdődik Krisztus, a Pásztorok Feje iránt. Mi is „a legalázatosabb és leglelkesebb köszönetet” mondjuk Istennek a tiszteletreméltó Ivaniosért, aki Theophilos mellett számos papot és a hívek szép számú csoportját – köztük a Betániai Kongregációk szerzeteseit és szerzetesnőit – vezette el oda, hogy újra felfedezzék a Péter apostol utódjával való egyházi közösséget, mint a keresztény hit megélésének alapvető elemét. A szír-malankárok első trivandrumi metropolita érseke valóban Jézus Szíve szerinti igazi Pásztor volt, aki által a Szentlélek vezette Isten nyáját. Gyönyörű példáját adta annak a „nagy vágynak: [egy] egységes Egyház[ra], az egység és a közösség jele[ként], amely kovásszá válik a megbékélt világ számára” (Homília, 2025. május 18.), amelyről a pápai szolgálatom kezdetén bemutatott ünnepélyes szentmisén beszéltem.

Már fiatal papként Ivanios messze túltekintett keralai keresztény közösségének határain, és tisztán látta annak szükségességét, hogy helyreállítsák a Szent Tamás apostol prédikációja és vértanúsága által Indiában elvetett jó mag dinamizmusát. Sürgette azt is, hogy a missziós tevékenységet ne csupán szavakkal, hanem sokkal inkább erényes élettel és hiteles szeretetszolgálattal végezzék. Emiatt Egyházatok a kezdetektől fogva az evangéliumi életerő és az apostoli tevékeny szeretet világítótornya volt, amely társadalmi igazságosságot, oktatást és integrális emberi fejlődést vitt a társadalom peremére szorultaknak. Az Evangélium ugyanis így terjed, amint tiszteletreméltó elődöm, XVI. Benedek pápa mondta: „»vonzás által«: miként Krisztus »mindenkit magához vonz« szeretetének erejével, amely a keresztáldozatban teljesedett be” (A Latin-amerikai és Karibi Püspöki Konferenciák V. Általános Konferenciáját megnyitó szentmise, 2007. május 13.).

A Szír-Malankár Egyház ezután gyors növekedésnek indult az etnikai és nyelvi határokon túl is, kezdetben Tamil Naduban, egy 1934-ig visszanyúló evangelizációs elkötelezettség gyümölcseként. Ezek a virágzó szír-malankár katolikus közösségek a hierarchia áldozatvállalásának, valamint a Mária Leányai Kongregációhoz tartozó elkötelezett szerzetesnők munkájának köszönhetően virágoztak fel. Arra bátorítom a Püspöki Szinódust és Egyházatok szerzetesrendjeit, hogy tanúsítsanak hasonló elkötelezettséget az Indiában újonnan alapított egyházkormányzati egységek iránt, különösen a Khadki-i Szent Efrém és a Gurgaon-i Aranyszájú Szent János eparchiák hatalmas területein. Egy jövőbeli jelöltünk már jelen is van itt.

Ugyanakkor hasonló, sürgető elkötelezettségre van szükség a Keleti Egyházak által hordozott felbecsülhetetlen kincsek megőrzése és megismertetése érdekében, különösen a növekvő diaszpórában, amint arra alkalmam volt rámutatni a pápává választásom után alig néhány nappal ünnepelt jubileumotok során (vö. Beszéd a Keleti Egyházak jubileumának résztvevőihez, 2025. május 14.). Ebből a szempontból, elismerve a számos szír-malankár hívő jelenlétét Észak-Amerikában, XVI. Benedek pápa apostoli exarchátust alapított az Egyesült Államokban élő szír-malankár hívek számára. Tíz évvel ezelőtt, az exarchátust eparchiai rangra emelve, tiszteletreméltó elődöm, Ferenc pápa kiterjesztette az eparchiális püspök lelkipásztori gondoskodását a Kanadában élő összes szír-malankár hívőre is.

Hasonló szándékkal, már pápaságom első évében kineveztem az első, határozatlan időre szóló apostoli vizitátort az egész Európában élő szír-malankár katolikusok számára Excellenciás Osthathios püspök úr személyében. Az ő feladata, hogy felmérje a lelkipásztori gondoskodás jelenlegi helyzetét, azzal a céllal, hogy javaslatokat terjesszen a helyi püspökök és a Szentszék elé a hívek lelki javára. Ezzel kapcsolatban felkértem a Keleti Egyházak Dikasztériumát, hogy segítsen nekem „olyan elveket, normákat és iránymutatásokat meghatározni, amelyek révén a latin lelkipásztorok konkrétan támogathatják a diaszpórában élő keleti katolikusokat, megőrizhetik élő hagyományaikat, és sajátosságaikkal gazdagíthatják azt a környezetet, amelyben élnek” (Uo.). Ugyanez a kúriai intézmény segít majd nekem felmérni a legjobb módokat arra, hogy szilárd és tartós alapokat fektessünk le annak érdekében, hogy a szír-malankár hívek jövő nemzedékei – egyedülálló hagyományaik ápolása révén – továbbra is elmélyítsék barátságukat az Úr Jézussal, gazdagodást hozva ezzel az egész Katolikus Egyháznak.

Kedves testvéreim! Arra kérem mindannyiótokat, hogy törekedjetek a Szír-Malankár Egyház értékes identitásának mélyebb megismerésére és a vele való teljes azonosulásra azáltal, hogy tevékenyen részt vesztek egyházi életében, és megélitek egyedülálló örökségeteket – tudatában léve nagy méltóságotoknak, s egyúttal szoros egységben maradva a nagyérsekkel és a Püspöki Szinódussal. Jól tudva, hogy az indiai Szent Tamás-keresztények méltán híresek vallásos családjaikról, amelyekből számos papi és szerzetesi hivatás fakad, imádkozom azért, hogy otthonaitokban és szívetekben, különösen a fiatalokéban, továbbra is virágozzon az erős hit.

A Mindenható Istentől bőséges kegyelmet kérve mindazokra, akik veletek együtt ünneplik ezt az örömteli alkalmat, hogy mindennap egyre közelebbről követhessétek Krisztust, s a remény hírnökeivé válhassatok mindenki számára, örömmel adom Apostoli Áldásomat. A Boldogságos Szűz Mária, a Béke Királynője, Szent Tamás apostol és összes szent védelmezőtök, különösen a tiszteletreméltó Ivanios, járjon közben értetek! Köszönöm.

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media