Ma délben, a Szentháromság főünnepén XIV. Leó pápa megjelent a Vatikáni Apostoli Palota dolgozószobájának ablakában, hogy a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel és zarándokokkal együtt elimádkozza az Úrangyala imádságot.

Az alábbiakban közöljük a pápa szavait, amelyekkel a Mária-imádságot bevezette:

Kedves testvéreim, jó vasárnapot!

A pünkösdi főünneppel egy héttel ezelőtt véget ért a húsvéti időszak. Amikor ma a Szentháromság misztériumát ünnepeljük, lehetőségünk nyílik arra, hogy újra átgondoljuk a megtett utat, annak középpontjából kiindulva: Isten életéből, amely Jézus Krisztusban ajándékozódott nekünk. Ez az élet egy dinamikus, kimeríthetetlen, termékeny közösség, amely most minket is bevon: az Atyát és a Fiút összekötő Szentlélek ugyanis szívünkbe áradt, így a világban alakot ölt az Egyház, a közösség szentsége, a találkozás, a szeretet és az élet tere, ahol az ég és a föld máris érintkezik egymással.

A mai nap liturgiájának evangéliuma (Jn 3,16–18) bemutatja nekünk Nikodémust, Izrael egyik jeles személyiségét, aki mély vonzalmat érzett Jézus iránt. Valóban, felkereste őt – éjszaka, hogy ne lássák meg –, mert jobban meg akarta ismerni ezt a titokzatos Mestert, és kérdéseket akart feltenni neki. Az Úr befogadta őt, ezzel is kifejezve, hogy fontosnak tartja a keresését. Meglepte őt azzal, a felnőtt ember számára is lehetséges az újjászületés; érzékeltette vele, hogy Isten élete képes átalakítani az ő életét. Jézus beszélt Nikodémusnak a Szentlélekről, megvilágította éjszakáját azzal az igazsággal, amely a mai főünnepen visszhangzik minden templomunkban: „Isten ugyanis úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (16. v.). És még: „Isten ugyanis nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy megítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa.” (17. v.).

Kedves testvéreim, Isten – az Atya, a Fiú és a Szentlélek – misztériumában otthon vagyunk, ahogy Nikodémus is otthon érezte magát Jézusnál. Isten élete csodálatos és magával ragadó, békét ad gyakran oly nyugtalan szívünknek, és arra indít, hogy a Szentlélek örömében találkozzunk testvéreinkkel. A Szentháromság arra késztet minket, hogy mindent és mindenkit szeressünk: felfedezzük, hogy minden teremtmény a közösségre, a kapcsolatra, a találkozásra teremtetett. Ezzel szembeállítva megértjük, miért hoznak a megosztottságok, a polarizációk és a sokszínűség megvetése pusztulást, szomorúságot és sivárságot a világba.

Nikodémus a Főtanács, azaz Izrael vezetői tanácsának tagja volt. Amikor a Főtanácsban Jézus iránt megvető szavakat hallott, arra hívott fel mindenkit, hogy hallgassák meg őt, mielőtt elítélik. Istentől, magán Krisztuson keresztül megkapta a közösség Lelkét, amely megnyitja a szívet az új igazság és az igazi újdonság előtt. Aki nem fogadja be ezt a Lelket, hamar megöregszik a panaszkodásban; magára marad, és lelke soha nem ünnepel. Ma viszont, kedves testvéreim, ünnep van! Isten ünnepe a mi ünnepünk. Ezért írja Szent Pál a korintusiaknak: „Örüljetek, törekedjetek a tökéletességre, bátorítsátok egymást, éljetek egyetértésben és békében! Akkor a szeretet és a béke Istene veletek lesz” (2Kor 13,11).

És most, az Úrangyala imádsággal Szűz Máriához fordulunk: az isteni akaratra kimondott „igenjében” virágozzék ki a mi „igenünk” is a Szentháromság szeretetére.

Az Úrangyala után

Kedves testvéreim!

Ebben a május hónapban az egész Egyházból a béke közös fohásza szállt fel. Különösen a szent rózsafüzér imádkozása által, amely szakadatlan láncként bízta Szűz Mária közbenjárására a háborútól meggyötört népeket. Az isteni Bölcsesség világosítsa meg a vezetők lelkiismeretét, és irányítsa döntéseiket az igazságos és tartós béke őszinte keresése felé.

Ma Olaszországban ünneplik a 25. „Enyhülés napját”. Közel vagyok a betegekhez és mindazokhoz, akik gondoskodnak róluk; köszönetemet fejezem ki és bátorítom mindazokat, akik a felebaráti közelség és a törődés kultúráját terjesztik.

Szeretettel üdvözöllek mindnyájatokat, akik ma eljöttetek a Szent Péter térre: rómaiakat és zarándokokat egyaránt!

Különösen köszöntöm a kameruni Kumbai Egyházmegye püspökét és zarándokait, valamint a szlovákiai Dunaújfalu (Dunajská Lužná) plébániai kórusát. Üdvözlöm az itt jelen lévő lengyeleket, valamint a piekaryi kegyhelyre vezető nagy zarándoklat résztvevőit, ahol Máriát a Társadalmi Igazságosság Anyjaként tisztelik.

Üdvözlöm a Rivoli Alpini-csoportot, a San Zeno Naviglio-i fiatalokat, valamint a „Befogadás váltófutásának” résztvevőit, akik olasz középiskolások által készített lobogókat hoztak magukkal.

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media