Ma déli 12 órakor, Húsvét VI. vasárnapján XIV. Leó pápa megjelent a vatikáni Apostoli Palota dolgozószobájának ablakában, hogy elmondja a Regina Caeli imádságot a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel és zarándokokkal.

A Szentatya szavai a Mária-ima előtt:

Kedves testvéreim, jó vasárnapot!

A mai evangéliumban azokat a szavakat hallottuk, amelyeket Jézus az utolsó vacsorán intézett tanítványaihoz. Miközben a kenyeret és a bort szeretetének élő jelévé teszi, Krisztus így szól: »Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat« (Jn 14,15). Ez a kijelentés megszabadít minket egy félreértéstől, tudniillik attól a képzettől, hogy csak akkor részesülünk szeretetben, ha megtartjuk a parancsolatokat: ekkor ugyanis a mi igaz voltunk lenne Isten szeretetének feltétele. Ezzel szemben éppen Isten szeretete a feltétele a mi igaz voltunknak. Csak akkor tartjuk meg valóban a parancsolatokat Isten akarata szerint, ha felismerjük az irántunk tanúsított szeretetét, amelyet Krisztus kinyilatkoztatott a világnak. Jézus szavai tehát kapcsolatra hívnak, nem pedig zsarolást vagy bizonytalan felfüggesztést jelentenek.

Éppen ezért parancsolja nekünk az Úr, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket (vö. Jn 13,34): Jézus szeretete fakasztja fel bennünk a szeretetet. Maga Krisztus az igazi szeretet mércéje és zsinórmértéke: azé a szereteté, amely mindörökké hűséges, tiszta és feltétel nélküli. Amely nem ismer sem »de«-t, sem »talán«-t; amely önmagát adja anélkül, hogy birtokolni akarna; amely életet ad anélkül, hogy cserébe bármit is kérne. Mivel Isten előbb szeretett minket, mi is képessé válunk a szeretetre; és amikor valóban szeretjük Istent, akkor valóban szeretjük egymást is. Úgy van ez, mint az élettel: csak az élhet, aki megkapta azt, és ugyanígy csak az tud szeretni, akit már szerettek. Az Úr parancsolatai tehát az élet olyan rendjét jelentik, amely kigyógyít minket a hamis szerelmekből; olyan lelki stílust képviselnek, amely az üdvösség útja.

Pontosan azért, mert szeret minket, az Úr nem hagy magunkra az élet próbáiban: megígéri nekünk a Paraklétoszt, vagyis a Védelmezőt, az »Igazság Lelkét« (Jn 14,17). Ez egy olyan ajándék, amelyet »a világ nem fogadhat be« (uo.), amíg megmarad abban a gonoszságban, amely elnyomja a szegényt, kirekeszti a gyengét, és megöli az ártatlant. Aki viszont válaszol arra a szeretetre, amellyel Jézus fordul mindenki felé, a Szentlélekben olyan szövetségesre talál, aki soha nem hagyja el őt: »Ti ismeritek őt – mondja Jézus –, mert nálatok marad, és bennetek lesz« (uo.). Így hát mindig és mindenhol tanúságot tehetünk Istenről, aki a Szeretet: ez a szó nem az emberi elme egy elgondolását jelenti, hanem az isteni élet valóságát, amely által minden dolog a semmiből teremtetett, és megváltást nyert a haláltól.

Az igazi és örök szeretetet felkínálva nekünk, Jézus megosztja velünk szeretett fiúi mivoltát: »Én az Atyámban vagyok, ti énbennem, én meg tibennetek« (20. v.). Az életnek ez a magával ragadó közössége meghazudtolja a Vádlót, vagyis a Paraklétosz ellenfelét, a védelmezőnkkel ellentétes lelket. Mert míg a Szentlélek az igazság ereje, addig ez a Vádló a »hazugság atyja« (Jn 8,44), aki szembe akarja fordítani az embert Istennel, az embereket pedig egymással: épp az ellenkezőjét teszi annak, amit Jézus, aki megment minket a gonosztól, és testvérekként egyesít bennünket az Egyház népében.

Szeretteim, hálával telve ezen ajándékért, bízzuk magunkat Szűz Mária, az Isteni Szeretet Anyjának közbenjárására!

A Regina Caeli után

Kedves testvéreim!

Aggodalommal értesültem a Száhel-régióban, különösen Csádban és Maliban elharapódzó erőszakról szóló hírekről, mely országokat a közelmúltban terrortámadások sújtottak. Imáimról biztosítom az áldozatokat, és kifejezem közelségemet mindazoknak, akik szenvednek. Kívánom, hogy az erőszak minden formája szűnjön meg, és bátorítok minden béke és fejlődés irányába tett erőfeszítést ezen a szeretett földön.

Minden év május 10-én ünnepeljük a »Kopt–Katolikus Barátság Napját«. Testvéri üdvözletemet küldöm Őszentsége II. Tavadrosz pápának, és imáimról biztosítom az egész szeretett kopt egyházat; annak reményében, hogy barátságunk útja elvezet bennünket a teljes egységre Krisztusban, aki »barátainak« nevezett minket (vö. Jn 15,15).

Most pedig köszöntöm mindannyiótokat, rómaiakat és a különböző országokból érkezett zarándokokat! Különösen üdvözlöm a »Jézus Szent Szíve Díszőrsége« csoport tagjait, akik Olaszország számos városából érkeztek; a Mária Rádió családjához kötődő »Evangelizációs Önkénteseket«, valamint a »Komen Italia« önkéntes egyesületet, amely az emlőrák megelőzése érdekében tevékenykedik.

Szeretném megköszönni azt a befogadást, amely a Kanári-szigetek népét jellemzi, amiért lehetővé tették a »Hondius« üdülőhajó kikötését a hantavírussal fertőzött betegekkel. Örülök, hogy a jövő havi látogatásom alkalmával találkozhatom veletek a szigeteken.

Ma pedig külön szeretettel gondolunk minden édesanyára! Mária, Jézus Anyja és a mi Anyánk közbenjárására imádkozzunk szeretettel és hálával minden édesanyáért, különösen azokért, akik nehezebb körülmények között élnek. Köszönöm! Isten áldjon meg benneteket!

Mindenkinek szép vasárnapot kívánok!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media