Ma reggel a vatikáni Apostoli Palotában XIV. Leó pápa audiencián fogadta az FC Internazionale Milano vezetőit és labdarúgóit.

Az alábbiakban közöljük a köszöntést, amelyet a Szentatya a találkozó során intézett a jelenlévőkhöz:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Békesség legyen veletek!

Jó reggelt mindenkinek, Isten hozott benneteket, és gratulálok!

Kedves Testvéreim!

Isten hozott titeket! Gratulálok az egész csapatnak, a vezetőknek, a szakmai stábnak, valamint a rengeteg szurkolónak és támogatónak az elért sikerhez.

Ez mindannyiótok számára kétségtelenül a nagy öröm pillanata, amelyben örömmel osztozom veletek. Ez egy olyan cél, amelyet rengeteg erőfeszítés, csapatjáték, fegyelem és kitartás árán értetek el; ezeket tudtátok megőrizni a felemelő pillanatokban – mint a legutóbbi mérkőzésen, amikor már ünnepeltetek! – és a nehéz időkben is, anélkül, hogy elcsüggedtetek vagy feladtátok volna. Ezért, miközben gratulálok nektek, arra hívlak benneteket: elmélkedjetek az átélt tapasztalatokról, hogy a sikernek ebben az órájában olyan üzenetet közvetítsetek, amely különösen a fiatalok fejlődése szempontjából hasznos. Sokan közülük ezekben a napokban úgy tekintenek rátok, mint »hőseikre«, mint követendő példaképekre, s ez olyan felelősséget ró rátok, amely túlmutat a puszta sportteljesítményen: arra hív, hogy sportolóként az értékek tanúi legyetek. Ezt valóban szeretném hangsúlyozni, mert a mai fiataloknak égető szükségük van példaképekre, és az, amit tesztek, pozitív vagy negatív irányba is befolyásolhatja az életüket. Ezt a nagy felelősséget szeretném útravalóul rátok bízni.

Szent II. János Pál pápa körülbelül harmincöt évvel ezelőtt beszélt erről, éppen a klubotok néhány képviselőjével tartott találkozón. Miután felidézte az Önök jelentős szerepét az olasz labdarúgás történetében, a játékosokhoz és a vezetőkhöz fordulva hozzátette: »Tegyetek róla, hogy sokan felismerhessék bennetek és viselkedésetekben a minden próbát kiálló hitelességet és becsületességet« (Beszéd az »Inter Calcio« vezetőihez és játékosaihoz, 1991. február 16.). Úgy érzem, ezeket a szavakat nekem is meg kell ismételnem Önöknek, megújítva gratulációmat.

Szívből áldalak benneteket és családjaitokat, és minden jót kívánok!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media