Ma reggel a vatikáni Apostoli Palotában XIV. Leó pápa audiencián fogadta a Catholic Charities USA igazgatótanácsát.
Az alábbiakban közzétesszük a beszédet, amelyet a pápa a találkozó során intézett a jelenlévőkhöz:
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Békesség veletek!
Kedves Barátaim!
Örömmel köszöntelek benneteket, a Catholic Charities USA igazgatótanácsának tagjait, római és vatikáni látogatásotok alkalmával. Imádkozom azért, hogy az itt, az egyetemes Egyház szívében eltöltött idő ne csak a Péter utódjával való kapcsolataitokat erősítse meg, hanem segítsen közelebb kerülni Krisztus szívéhez is, akinek szeretetéből mindannyian meghívást kaptunk részesedni.
Ebben a húsvéti időben a feltámadásról és az Úr apostolok előtti későbbi megjelenéseiről szóló bibliai beszámolókat olvassuk. Miközben ők és a többi tanítvány megkezdték az evangelizáció feladatát, Jézus segítette őket (vö. Mk 16,20), biztosítva számukra: „Íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig” (Mt 28,20).
Miként az apostolok és az ősegyház idejében, az evangélium hirdetése a szegényekről és a leginkább rászorulókról való gondoskodás révén ma is mindig bizonyos nehézségekbe ütközik, mind személyes, mind intézményi szinten (vö. ApCsel 6,1-7). Ezek közé tartozik a megfelelő erőforrások előteremtése, annak tanúsítása mások előtt, hogy ez a fajta szolgálat az hiteles keresztény élet szerves része, valamint az, hogy ne engedjünk a csüggedésnek – különösen akkor, amikor olyanokkal találkozunk, akiken nem tudunk vágyunk szerint segíteni. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a Catholic Charities amerikai szervezetei egyáltalán nem mentesek ezektől a kihívásoktól, amelyek napjainkban is folyamatosan jelentkeznek. De éppen akkor, amikor ezekkel az akadályokkal szembesülünk, meg kell tanulnunk meghallani Jézus hangját, aki ismételten mondja nekünk: „Én veletek vagyok mindennap!” Krisztus ma is közeledik, hogy kísérje tanítványait, különösen a kudarc és a kétség pillanataiban, ahogyan tette azt Tamás apostollal vagy az emmauszi tanítványokkal (vö. Jn 20,24-29; Lk 24,13-35).
Ezért bátorítalak benneteket és támogatom nemes erőfeszítéseiteket, egyszersmind kifejezem hálámat készségetekért, amellyel folytatjátok a könyörületesség szolgálatát, különösen Urunk legkisebb testvérei iránt. Ennek során törekedjetek megoldást találni az embertelen helyzetekre, enyhíteni az egyének és családok szenvedését, és könnyíteni azok terhén, akiket nehézségek és konfliktusok szorongatnak. Minden körülmények között Krisztus szeretete sürgessen titeket mindennapi munkátokban (vö. 2Kor 5,14). Vagyis az a vágy vezessen benneteket, hogy az anyagi segítséget Jézus szeretetével és szívével vigyétek el másokhoz, mert ebben a szeretetben találnak majd valódi enyhülést és emberi méltóságuk elismerését.
Ebben az értelemben igaz, hogy „a felebaráti szeretet az Isten iránti szeretet hitelességének kézzelfogható bizonyítéka” (Dilexi te apostoli buzdítás, 26. sz.). Ugyanakkor az is ugyanilyen igaz, hogy felebarátunk szeretete magában foglalja azt is, hogy felkínáljuk számára az Istennel való hiteles találkozás lehetőségét. A legkevésbé szerencsésekért végzett munkátok továbbra is kitüntetett alkalmat kínál a feltámadás örömének megosztására, és köszönöm nektek a hitnek ezt az őszinte tanúságtételét. A gyakorlati segítség, amelyet ti és partnerszervezeteitek nyújtotok a rászorulóknak, lehetővé teszi számukra, hogy rajtatok keresztül megtapasztalják Isten szeretetét, és utat nyit nekik az Istennel való tartós kapcsolat felé. Ezzel egy időben számotokra is lehetővé teszi, hogy érintsétek Krisztus testét, keresve és szolgálva Őt testvéreinkben (vö. Mt 25,31–46). Ily módon szeretetből fakadó cselekedeteitek kölcsönös találkozássá válnak a köztünk jelen lévő Úrral.
Az Úr ismételten megígérte nekünk: „Én veletek vagyok minden nap” (Mt 28,20). A feltámadott Úr azért jön, hogy békét öntsön szívünkbe, és megnyissa a remény és az új élet útjait, biztosítva minket arról, hogy Ő valóban „újjáteremt mindent” (Jel 21,5). Engedjük tehát, hogy a húsvéti remény áthassa életünket, és ígéretétől indíttatva vezesse szolgálatunkat.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok sok jót nemes küldetésetekhez, és biztosítalak benneteket, valamint minden munkatársatokat imádságos emlékezetemről. Mindannyiótokat a Szeplőtelen Szűz Mária, az Egyesült Államok védőszentjének szerető közbenjárására bízom, és szívesen adom apostoli áldásomat – melyet kiterjesztek a Catholic Charities USA valamennyi tagszervezetére –, a feltámadott Úrban való béke és öröm zálogaként. Köszönöm!
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
