Ma délután XIV. Leó pápa látogatást tett a Pápai Egyházi Akadémián (Róma, Piazza della Minerva 74.), alapításának 325. évfordulója alkalmából.
Az alábbiakban közzétesszük azt a beszédet, amelyet a Szentatya a jelenlévőkhöz intézett:
Eminenciás Úr!
Excellenciás Urak!
Kedves Elöljárók és Hallgatók a Pápai Egyházi Akadémián!
Örömmel teszem meg első látogatásomat római pápaként ebben az ősi és nemes intézményben, alapításának 325. évfordulója alkalmából. Már néhány évvel ezelőtt – a hallgatók számára felkínált találkozók keretében –, amikor a Püspöki Dikasztérium prefektusaként jöttem el ide, hogy tanúságot tegyek, módomban állt elgondolkodni azon a lényegi küldetésen, amelyet a pápai diplomaták Alma Matere betölt. Ma, közel egy évvel Péter-utódi szolgálatom kezdete után, az Államtitkárság és a pápai képviseletek odaadó közreműködésétől kísérve, ezek az érzéseim megerősítést nyertek. Ezért mély hálával tekintek az önfeláldozás és a szolgálat azon történetére, amelyet ez az örömteli évforduló ünnepel.
Ez a történet – amely magában az Egyház katolicitásában gyökerezik – az évszázadok során papok szakadatlan láncolatát látta, akik a világ különböző részeiről érkezve, saját alázatos erejükkel járultak hozzá a Krisztusban való egység építéséhez. Ez az egység az, amely a származás sokféleségében a közösséget a Szentszék diplomáciai szolgálatának alapvető sajátosságává teszi. A reformok folyamata – amelynek legutóbbi lépését közvetlen, áldott emlékű Elődöm kívánta megvalósítani – mindig arra irányult, hogy megőrizze diplomáciai tevékenységünknek e megkülönböztető és alkotó jegyét; annak a diplomáciának, amely minden nap arra hivatott, hogy imádkozzon és dolgozzon: »ut unum sint – hogy egyek legyenek« (Jn 17,21).
Különösen az akadémiai és intellektuális képzés különböző aspektusait érintő legutóbbi változások adták meg az intézménynek azt a szükséges autonómiát, amely a jogi, történelmi, politológiai és közgazdasági diszciplínák, valamint a nemzetközi kapcsolatokban használt nyelvek oktatási rendszerének megújításához kell. Fontosnak tartom azonban megismételni, hogy a legfontosabb reform, amelyet e közösség küszöbét átlépőktől elvárunk, a folyamatos megtérés gyakorlása. Ennek célja »a közelség, a figyelmes hallgatás, a tanúságtétel, a testvéri megközelítés és a párbeszéd […] alázattal és szelídséggel ötvözve« (Ferenc pápa, Il ministero petrino kirográf, 2025. március 25.): ezek olyan erények, amelyeknek át kell hatniuk egész papi szolgálatukat.
A mai találkozó ebben a Házban – amely számos szent és boldog, köztük több jeles Elődöm intellektuális, emberi és spirituális növekedéséhez járult hozzá –, alkalmat ad számomra, hogy felvázoljam nektek a pápai diplomata-pap néhány vonását. Ő az, aki részesülve Péter Utódának szolgálatából, különleges hivatást fogad el és munkál a béke, az igazság és az igazságosság szolgálatában.
Mindenekelőtt a húsvéti örömhír hírnökének kell lennetek: »Békesség nektek!« (Jn 20,19). Még akkor is, amikor a párbeszédre és a megbékélésre irányuló remények szertefoszlani látszanak, és a békét – úgy, »ahogy a világ adja« – lábbal tiporják és kemény próbára teszik, ti arra vagytok hivatva, hogy továbbra is elvigyétek mindenkihez a Feltámadott Krisztus szavát: »Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek« (Jn 14,27). Mielőtt még megkísérelnétek azt saját csekély erőtökből felépíteni azok előtt, akik nem Isten ajándékaként keresik, küldetésetek arra szólít, hogy a béke »hídjai« és »csatornái« legyetek, hogy a mennyből jövő kegyelem utat törhessen magának a történelem barázdái között.
A pápai diplomata továbbá – a legkülönbözőbb kulturális közegekben és nemzetközi szervezetekben tevékenykedve – sajátos küldetést kapott arra, hogy tanúságot tegyen az Igazságról, amely maga Krisztus: elvigye az Ő üzenetét a nemzetek közösségébe, és jelévé váljon az Ő szeretetének az emberiség azon része számára, amelyre pásztori – s csak aztán diplomáciai – küldetése irányul. Ahogyan azt az idei év elején, a Szentszék mellé akkreditált diplomáciai testület előtt is jeleztem, ma égető szükség van arra, hogy »a szavak újra félreérthetetlenül fejezzék ki a biztos valóságokat«, mert »csak így indulhat újra hiteles és félreértésektől mentes párbeszéd« (Beszéd a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testülethez, 2026. január 9.). Ezért is oly fontos, hogy elvigyétek a világnak az Élet Igéjét, aki nem elvont elvek és eszmék kinyilatkoztatásaként, hanem testté válva nyilatkoztatta ki Önmagát.
Végezetül egy sajátos szolgálat ellátására készülsz, amely nem csupán a katolikus közösség javának védelmében nyilvánul meg, hanem az egész emberi családéban, amely egy adott nemzetet lakik, vagy részt vesz a különböző nemzetközi szervezetek törekvéseiben. Ez arra hív titeket, hogy az igazságosság minden formájának előmozdítói legyetek, melyek segítenek felismerni, helyreállítani és megóvni a minden emberbe beleoltott Isten-képmást. Az emberi jogok védelmében – melyek közül kiemelkedik a vallásszabadsághoz és az élethez való jog –, azt javaslom nektek: továbbra is mutassátok az utat, de ne a szembenállás és a követelőzés, hanem a személyi méltóság védelme, a népek és közösségek fejlődése, valamint a nemzetközi együttműködés előmozdítása révén. Egyedül ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik a béke hiteles útjainak megnyitását.
Kedves Elöljárók és Hallgatók! Egy feszültségekkel terhelt világban, amely olykor a konfliktust tekinti a szükségletek és igények kezelése egyetlen módjának, a párbeszédért, a meghallgatásért és a megbékélésért tett erőfeszítéseink kevésnek, sőt néha hiábavalónak tűnhetnek. Ez azonban ne vegye el a kedvünket! Továbbra is félelem nélkül, bizalommal kérjük Krisztus békéjének ajándékát. Legyetek biztosak abban, hogy nagylelkű szolgálatotok – bárhol és bármikor végezzétek is azt – mindig eszköz marad minden egyes, Isten képmására és hasonlatosságára teremtett férfi és nő méltóságának előmozdítására és védelmére, valamint a közjó gyarapítására.
Ezen reményekkel és atyai jóindulattal, a Boldogságos Szűz Mária és védőszentetek, Szent Antal apát közbenjárását kérve, hívom le mindannyiótokra és a Pápai Egyházi Akadémia jövőbeli útjára az Apostoli Áldást.
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
