A mai napon, az Angolába tartó repülőgép fedélzetén XIV. Leó pápa köszöntő szavakat intézett a jelenlévőkhöz, melyeket az alábbiakban teszünk közzé:
XIV. Leó
Jó napot! Jó napot mindenkinek! Illetve most már inkább jó délutánt. Remélem, jól érezték magukat Kamerunban. Amint tudják, természetesen most már úton vagyunk Angola felé.
A kameruni látogatás egyfelől igen jelentős volt, mivel ez az ország sok tekintetben Afrika szívét képviseli – mind az angol, mind a francia nyelvű területeket ideértve –, mintegy 250 helyi nyelvvel és etnikummal. Ugyanakkor hatalmas gazdagsággal és nagyszerű lehetőségekkel rendelkezik, de megjelenik ott is az a nehézség, amellyel egész Afrikában találkozunk: a javak gyakran egyenlőtlen elosztása.
Személy szerint nagyon elégedett vagyok. Amint tudjátok, utazásunkat Algériában kezdtük Szent Ágoston alakját a középpontba helyezve; tegnap pedig a Katolikus Egyetemen megáldottam azt a szép emlékművet, amelyet Afrika térképével és a középpontban Szent Ágostonnal készítettek. Ez bizonyos értelemben kifejezi utazásom egyik alapvető jelentését.
Elsősorban pásztorként, a Katolikus Egyház fejeként érkezem Afrikába, hogy közel legyek minden katolikus hívőhöz az egész kontinensen; hogy velük együtt ünnepeljek, bátorítsam és kísérjem őket.
Természetesen a látogatásnak vannak más dimenziói is. Nagyon eredményes találkozóm volt imámok egy csoportjával Kamerunban, hogy előmozdítsuk – továbbra is előmozdítsuk, miként azt már másutt is tettük, és ahogyan Ferenc pápa is tette pontifikátusa alatt – a párbeszédet és a testvériséget; a megértés, a befogadás és a béke építése révén, minden vallás hívőivel közösen.
Ugyanakkor szárnyra kelt az eseményeknek egy olyan változata, amely nem minden tekintetben volt pontos; ez azonban annak a politikai helyzetnek tudható be, amely akkor alakult ki, amikor az utazás első napján az Egyesült Államok elnöke bizonyos megjegyzéseket tett személyemmel kapcsolatban. Az azóta írtak nagy része csupán kommentárok sorozata volt, amelyek az elhangzottakat próbálták értelmezni. Csak egy apró példa: azt a beszédet, amelyet pár napja a békéért végzett imatalálkozón mondtam, már két héttel ezelőtt összeállítottuk – jóval azelőtt, hogy az elnök bármilyen észrevételt tett volna rám vagy az általam képviselt békeüzenetre vonatkozóan. Ennek ellenére úgy értelmezték, mintha ismét az elnöknek próbálnék válaszolni, ami egyáltalán nem áll szándékomban.
Folytassuk tehát utunkat, hirdessük tovább az Evangélium üzenetét! Az evangéliumi szakaszok, amelyeket a liturgiák során használunk, számos különféle, csodálatos és nagyszerű szempontot tárnak elénk arról, mit jelent kereszténynek lenni, mit jelent Krisztust követni, s mit jelent előmozdítani a testvériséget és az Úrba vetett bizalmat. De arra is rámutatnak, miként keressük a módját az igazságosság és a béke előmozdításának a világunkban.
Ezzel a gondolattal köszöntöm Önöket nagy örömmel, és köszönöm azt a munkát, amelyet végeznek. Remélem, hogy az Úr továbbra is megáld mindannyiunkat ezen az úton. Nagyon köszönöm!
Kameruni újságíró
Egy szót franciául? Igen, köszönöm, hálás köszönet, Szentatyám! Csupán egyetlen szót szerettünk volna kérni Öntől franciául, tekintettel arra, hogy Kamerun kétnyelvű ország. Én a kameruni nemzeti televíziónál dolgozom.
XIV. Leó
Egyszerűen csak köszönetet szeretnék mondani mindenkinek Kamerunban a csodálatos fogadtatásért, a hatalmas lelkesedésért és az emberek öröméért. Fantasztikus volt: egy olyan hitközösség tapasztalata, amely a közös lelkesedésben – ha szabad így fogalmaznom – valóban felfedezte, milyen csodálatos megélni azt, amit Krisztus-követőnek lenni jelent, és együtt ünnepelni a hitünket. Ez a lelkesedés Kamerunban valóban kézzelfogható volt. Nagyon boldog vagyok, hogy átélhettem ezt az élményt, és hogy ezekben a napokban kísérhettem az Önök egész népét.
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
