Ma délben, Húsvéthétfőn, XIV. Leó pápa megjelent az Apostoli Palota dolgozószobájának ablakában, hogy elmondja a Regina Cæli imádságot a Szent Péter téren egybegyűlt hívekkel és zarándokokkal.

A Szentatya szavai a húsvéti időszak Mária-imájának bevezetésekor:

Kedves testvéreim! Krisztus feltámadt! Áldott Húsvétot!

Ez az ámulattal és örömmel teli köszöntés végigkísér majd minket az egész héten. Ünnepelve az új napot, melyet az Úr szerzett nekünk, a liturgia az egész teremtett világ belépését hirdeti az üdvösség idejébe: a halál okozta kétségbeesés Jézus nevében mindörökre szertefoszlott.

A mai evangélium (Mt 28,8–15) arra szólít fel, hogy válasszunk kétféle elbeszélés között: vagy az asszonyoké, akik találkoztak a Feltámadottal (9–10. v.), vagy az őröké, akiket a főpapok megvesztegettek (11–14. v.). Az előbbiek Krisztus halál feletti győzelmét hirdetik; az utóbbiak azt, hogy a halál mindenáron győzedelmeskedik. Az ő változatukban ugyanis Jézus nem támadt fel, hanem holttestét ellopták. Ugyanabból a tényből, az üres sírból kétféle értelmezés fakad: az egyik az új és örök élet forrása, a másik a biztos és végleges halálé.

E szembenállás elgondolkodtat minket a keresztény tanúságtétel értékéről és az emberi kommunikáció tisztességéről. Gyakran ugyanis az igazság elbeszélését elhomályosítják a mai szóhasználattal élve »álhírek« – vagyis hazugságok, alaptalan utalások és vádak. Ezen akadályok ellenére azonban az igazság nem marad rejtve, sőt: elénk siet, élve és ragyogva, bevilágítva a legsűrűbb sötétséget is. Miként a sírhoz érkező asszonyoknak, Jézus ma nekünk is azt mondja: »Ne féljetek! Menjetek, hirdessétek!« (10. v.). Így válik Ő maga a tanúságul szolgáló örömhírré a világban: az Úr Húsvétja a mi Húsvétunk, az emberiség Húsvétja, mert ez az Ember, aki értünk meghalt, az Isten Fia, aki életét adta értünk. Miként a Feltámadott – aki örökké él és jelen van – megszabadítja a múltat a pusztító végzettől, úgy a húsvéti örömhír megváltja a sírból a jövőnket is.

Szeretteim, mily fontos, hogy ez az evangélium eljusson kiváltképp azokhoz, akiket a gonoszság sújt, mely megrontja a történelmet és összezavarja a lelkiismeretet! Gondolok a háborútól gyötört népekre, a hitükért üldözött keresztényekre, az oktatástól megfosztott gyermekekre. Szavakkal és tettekkel hirdetni Krisztus Húsvétját annyit tesz, mint új hangot adni a reménynek, melyet egyébként elfojtana az erőszakosok keze. Mikor ugyanis az Örömhírt hirdetik a világban, az minden árnyat eloszlat, minden időben.

Különleges szeretettel, a Feltámadott világosságában emlékezünk ma Ferenc pápára, aki éppen a tavalyi Húsvéthétfőn adta vissza lelkét az Úrnak. Miközben felidézzük hitének és szeretetének nagyszerű tanúságtételét, imádkozzunk együtt Szűz Máriához, a Bölcsesség Székéhez, hogy az igazság egyre ragyogóbb hirdetőivé válhassunk!

A Regina Cæli után

Kedves Testvéreim!

Szívből üdvözöllek mindnyájatokat, kedves zarándokok, akik Olaszországból és számos más országból érkeztetek. Külön köszöntöm az Appiano Gentile-i esperesi kerület fiataljait. Gondolatban mindazokkal vagyok, akik a világ különböző részein bekapcsolódnak a Sport a Fejlődésért és a Békéért Nemzetközi Világnap alkalmából szervezett kezdeményezésekbe; megújítom felhívásomat, hogy a sport a testvériség egyetemes nyelvén a befogadás és a béke színtere legyen.

Köszönetet mondok mindazoknak, akik az elmúlt napokban eljuttatták hozzám jókívánságaikat a szent Húsvét alkalmából. Kiváltképp hálás vagyok az imádságokért; Szűz Mária közbenjárására az Úr fizessen meg mindenkinek az Ő ajándékaival!

Kívánom, hogy örömben és hitben töltsétek ezt a Húsvéthétfőt és a húsvéti nyolcad napjait, melyek során meghosszabbodik Krisztus feltámadásának ünneplése. Tartsunk ki az egész világ számára kért béke ajándékáért való könyörgésben!

Áldott Húsvéthétfőt!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media