Ma reggel a Vatikáni Apostoli Palotában XIV. Leó pápa audiencián fogadta a „Fondation Jérôme Lejeune” tagjait.

Az alábbiakban közöljük a beszédet, amelyet a Szentatya a találkozó során a jelenlévőkhöz intézett:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Békesség veletek!

Kedves Alapítványi Tagok!
Jérôme Lejeune tiszteletreméltó professzor kedves családtagjai!
Kedves Barátaim!

Nagy öröm számomra, hogy veletek, az ő nevét viselő és munkásságát továbbvivő Alapítvány tagjaival együtt ünnepelhetem Jérôme Lejeune születésének századik évfordulóját.

A fogyatékossággal élő gyermekek szenvedésétől megrendülve Lejeune professzor nekik szentelte tudományos kutatói életét. Leghíresebb felfedezése, a 21-es triszómiáért felelős kromoszóma-rendellenesség azonosítása a modern genetika világszerte elismert úttörőjévé tette; tiszteletbeli címeinek hosszú sora tanúskodik erről. Ám hivatásból orvos is volt, és soha nem szűnt meg keresni a gyógymódot, hogy enyhítse betegei szenvedését, akiket úgy nevezett: „a szegények között a legszegényebbek”. Lángoló buzgósággal védte a legsebezhetőbbek életét és méltóságát, még saját karrierje árán is. Gyakran mondogatta: „Az orvoslás nem más, mint a betegség gyűlölete és a beteg szeretete.”

Lejeune professzor akadémiai kiválóságának és az Egyház iránti fáradhatatlan odaadásának tudatában Szent VI. Pál pápa kinevezte őt a Pápai Tudományos Akadémia tagjává. Később, mint tudják, Szent II. János Pál pápával ápolt mély barátsága és az élet védelmében vallott közös jövőképük állt a Pápai Életvédő Akadémia megalapításának hátterében. Ezt az intézményt Lejeune professzor elengedhetetlennek tartotta az életet fenyegető veszélyek sokasodásával szemben.

A tudomány és a bölcsesség embereként Jérôme Lejeune hamar megértette, hogy tudományos felfedezését arra fogják felhasználni, hogy a Down-szindrómás személyeket még a születésük előtt elpusztítsák. Ekkor habozás nélkül a védelmezőjükké szegődött: elítélte a hippokratészi eskü megsértését és azt az új eugenikát, amelyet ő „kromoszómális rasszizmusnak” nevezett. Prófétai megnyilatkozásai arra indították, hogy minden emberi lény életét védelmezze azon sérthetetlen méltóság nevében, amely Isten teremtő tetteiből fakad. Ezzel kapcsolatban az egész világon megszólított és tanácsokkal látott el intézményeket és uralkodókat. Ez a küzdelem heves bírálatokat váltott ki vele szemben bizonyos tudományos körökben.

Lejeune professzor tisztában volt azzal, hogy bár a technológia segítheti az orvoslást, nem helyettesítheti azt. Tudta azt is, hogy a technológia az orvoslás – amely természeténél fogva az élet szolgálatában áll – ellen is fordítható. Ez történik akkor, amikor a technika kicsúszik minden elengedhetetlen etikai ellenőrzés alól, és amikor a hatékonyság, a jövedelmezőség vagy a hasznosság számításai kerekednek felül. A személy értéke azonban nem attól függ, hogy mit valósít meg vagy mit termel. Ezért egy orvos sem engedheti meg magának soha, hogy laboratóriumi algoritmusok alapján döntsön egy adott embrió vagy egy bizonyos idős ember életéről! Az orvoslás soha nem szegődhet a tervezett halál szolgálatába!

Kedves Barátaim! A Lejeune Alapítvány, amelynek ti aktív tagjai vagytok, ma is folytatja a Lejeune professzor által megkezdett munkát a kutatás, a gyógyítás és az emberi személy feltétlen védelmének három dimenziójában. Örömmel tölt el az a hely, amelyet világszinten elfoglaltok a genetikai eredetű értelmi fogyatékosságok kutatásában. Létrehoztátok és fenntartjátok a Jérôme Lejeune Intézményt is, amely több ezer, különféle értelmi fogyatékossággal élő beteg számára nyújt szakorvosi ellátást és tanácsadást.

Fontos számomra, hogy kifejezzem bátorításomat az élet és az emberi méltóság érdekében végzett elkötelezett munkátokért, különösen a közhatóságok előtt. Tudom, hogy rendszeresen megszólaltok a társadalmi vitákban, hogy megvédjetek minden embert létezésének minden körülménye között. És tudom, hogy arra is figyelmet fordítotok, hogy előmozdítsátok az élet kultúráját a Nemzetközi Bioetikai Tanszéken keresztül, amely akadémiai képzést nyújt e szektor különböző szereplőinek: az egészségügyi személyzetnek, jogászoknak és filozófusoknak. Köszönöm nektek ezt a képzést, amelyet olyan férfiaknak és nőknek biztosítotok, akik így holnap hozzájárulhatnak az emberi méltóság és az élet szolgálatában álló orvosi etika szavatolásához.

Nektek, kedves Down-szindrómás barátaim és családtagjaitoknak; nektek, a tiszteletreméltó Lejeune professzor itt jelen lévő gyermekeinek; nektek mindannyiótoknak, a spanyolországi, argentínai és egyesült államokbeli Jérôme Lejeune Alapítványok tagjainak; és végül nektek, akik Portugáliából, Olaszországból, Tunéziából, Elefántcsontpartról és Koreából érkeztetek: szeretném kifejezni örömömet és elismerésemet azért a munkáért, amelyet világi hívőkként az igazság szeretetében végeztek, a tiszteletreméltó Jérôme Lejeune nyomdokain haladva. Legyetek hozzá hasonlóan elkötelezett tanúk a társadalomban, a közjó szüntelen keresésének szolgálatában! Ez az Egyház társadalmi tanításának első nagy alapelve, és a minden egyes embert megillető méltóság „társadalmi formája” (Magnifica humanitas, 59. sz.). A közjó ugyanis senkit sem zár ki azok közül, akiket Isten a saját képmására és hasonlatosságára teremtett.

A tiszteletreméltó Jérôme Lejeune üzenete és munkássága az egységbe forrt értelem és szív egyetemességén alapul. Inspirálja az igazság iránti bátorságra azt a számos fiatalt és szakembert, akik elkötelezettek a hitelesség mellett; segítsen nekik abban, hogy minden merevség nélkül kapcsolják össze az értelmet és a hitet, a szót és a cselekedeteket, a személyek feletti ítélkezés elvetését és a hazugság elutasítását!

A Mi Asszonyunk közbenjárásába ajánllak benneteket, kérve őt, hogy vezesse lépteiteket, támogassa erőfeszítéseiteket, és árassza ki gyengédségét minden törékeny emberre. Mindannyiótoknak, akik itt jelen vagytok, szívből adom Apostoli Áldásomat, amelyet kiterjesztek az Alapítvány minden tagjára, családtagjaikra és Jérôme Lejeune „kedves védenceire” is.

Köszönöm.

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media