Ma reggel 8.00 órakor XIV. Leó pápa helikopterrel elindult a vatikáni helikopter-leszállópályáról, hogy lelkipásztori látogatást tegyen Pompeiben és Nápolyban.

8.52-es érkezésekor, miután leszállt a Pompeji Kegyhely találkozási területén, a pápát fogadták: Őexcellenciája Tommaso Caputo, Pompei érsek-prelátusa, a kegyhely pápai delegátusa; Roberto Fico úr, Campania tartomány elnöke; Dr. Michele Di Bari, Nápoly prefektusa; Dr. Gaetano Manfredi, Nápoly megyei jogú város polgármestere; valamint Dr. Andreina Esposito, Pompei ügyvivő polgármestere.

Ezt követően XIV. Leó gyalogosan ment át a találkozási terület Luisa Trapani termébe, ahol 9.45 órakor találkozott a „Szeretet Temploma” közösségével, amely nehéz helyzetben lévő embereket fogad be.

Őexcellenciája Tommaso Caputo üdvözlő beszéde, valamint a Pompei Kegyhely központjai néhány gondozottjának köszöntője után a pápa elmondta beszédét.

A találkozó végén, elhagyva a Luisa Trapani termet, a Szentatya gépkocsin ment át a Pompei Kegyhelyre.

Az alábbiakban közöljük a köszöntő szavakat, amelyeket a pápa intézett a jelenlévőkhöz a találkozó során:

Szeretett testvéreim, jó napot és köszönöm!

Nagyon örülök, hogy találkozhatok mindannyiótokkal, akik különféle módokon kötődtök a Pompei Kegyhely szeretetszolgálataihoz: befogadottak, szerzetesek, nevelők és önkéntesek. Külön köszöntöm és köszönöm a Püspök úrnak a hozzám intézett szavait, és köszönöm nektek is, akik megosztottátok tanúságtételeiteket.

Szép számomra, hogy ezt a lelkipásztori látogatást Szent Bartolo Longo nyomdokain indulva kezdhetem meg, akit abban az örömben volt részem, hogy tavaly október 19-én szentté avathattam. Ő Pompei völgyét a »szívet melengető szeretet helyének«, a »hit és a szeretet diadalának« nevezte: olyan erényeknek, amelyeket úgy határozott meg, mint »két szárny, melyek ugyanabban a repülésben egyesülnek«.

Ez a valóság ma is élő és látható. Itt, a Kegyhely Műveiben nap mint nap megtapasztalható Krisztus feltámadásának ereje, amely a szeretetben újítja meg a szíveket az evangélium szerinti jó életre. Itt a »Szeretet Temploma« és a »Hit Temploma« kölcsönösen támogatja egymást. Az imádság táplálja a befogadást, a szeretetet, a szolgálatot és sokak nagylelkű elkötelezettségét a nevelési központokban, a lakóotthonokban és a Ferenc pápáról elnevezett népkonyhán. A szeretet pedig olyan csodákat művel, amelyek messze meghaladnak minden erőfeszítést és várakozást: a szenvedők testében, és még inkább a lelkükben.

Amikor Szent Bartolo először megérkezett a Pompeji-völgybe, nagy nyomor sújtotta földet talált ott, melyet csak néhány igen szegény földműves lakott, s melyet malária és haramiák sanyargattak. Ő azonban mindenkiben tudta látni Krisztus arcát: kicsikben és nagyokban egyaránt, különösen pedig az árvákban és a rabok gyermekeiben, akikkel gyengédsége révén éreztette Isten szívének dobbanását.

Azoknak pedig, akik azt mondták neki, hogy fiataljai ugyanarra a sorsra vannak kárhoztatva, mint szüleik, azt válaszolta: a szeretet még a legnehezebb sorsú fiatalokat is a jóra ösztönözheti, és bármely cselekvési területen egyedül a szeretet biztosít biztos, nagy és végleges győzelmet. Igaza volt, és ezt be is bizonyította azzal, hogy hit és elkötelezettség révén a keresztény élet és a Szűzanya-tisztelet világszerte ismert központjává tette ezt a helyet.

Mindezek alapja azonban – amint mondtuk – az imádság, és különösen a Szent Rózsafüzér. Jelképesen ez a Kegyhely és a város fundamentuma; ez az a rejtett erőforrás, amely minden mást lehetővé tesz. Ezért arra buzdítalak mindnyájatokat, hogy mindig tartsátok élve és terjesszétek ezt az ősi és gyönyörű áhítatot. Általa – miközben Jézus életének misztériumait Mária egyszerű és anyai szemével szemléljük – mindaz, »amit Ő cselekedett«, behatol a szívünkbe és átalakítja életünket (vö. Szent II. János Pál, Rosarium Virginis Mariae kezdetű apostoli levele, 2002. október 16., 13.).

Testvéreim, papok, szerzetesnők és szerzetesek, a lakóotthonokban elkötelezetten szolgáló házaspárok, nevelők, önkéntesek! Ez legyen a ti életprogramotok: legyetek az imádság férfiai és női, hogy tiszta és alázatos tükrökként visszatükrözzétek az Istentől jövő fényt. Így tettekkel és szavakkal tápláljátok majd a szeretetnek azt a lángját, amelyet Szent Bartolo gyújtott meg, és a szolgálatban, a párbeszédben és a hitéletben hiteles példaképek és bölcs vezetők lesztek e csodálatos ifjúság számára.

Nektek pedig, gyermekek, kamaszok és fiatalok, azt ajánlom: bízzatok azokban, akik szeretettel gondozzák növekedéseteket, és még inkább – életetek minden napján – bízzatok Jézusban, Isten Fiában, a megfeszítettben és feltámadottban. Ő az, aki megvált és megszabadít minket; a Barát, aki soha nem hagy el és nem utasít el minket; a Testvér, aki megért bennünket és mindig velünk jár. Hagyjátok, hogy magával ragadjon és ösztönözzön titeket a szavaiból és példájából fakadó öröm, és hirdessétek ezt mindenkinek! Világunknak nagy szüksége van rá, ti pedig, akik jól ismeritek ezt az örömöt, fiatalos lendületetekkel annak legmeggyőzőbb tanúi lehettek.

Szeretteim, ez a kegyelem helye, ahol a Rózsafüzér Királynője és Szent Bartolo minden korosztályú, származású és társadalmi helyzetű férfit és nőt egybegyűjt, hogy elvezesse őket az egyetemes szeretet egyetlen Forrásához, amely egyedül képes békét és egyetértést adni a világnak: hogy elvezesse őket Istenhez. Kapaszkodjunk belé, miközben Mária keze által rábízzuk az egész emberiséget, biztosak lévén abban, hogy kegyelme segítségével semmi sem állíthat meg minket a jó cselekvésében, és a békés jövőbe vetett remény – itt és mindenütt – beteljesedik.

Köszönöm mindazt, amit tesztek! Haladjatok tovább nagylelkűséggel és bizalommal. Biztosítalak benneteket arról, hogy imáimban megemlékezem rólatok; az Égi Anya és Szent Bartolo közbenjárásába ajánllak titeket, és szívből áldalak meg mindannyiótokat.

Pompeji Szent Rózsafüzér Királynője, könyörögj érettünk!

Szent Bartolo, könyörögj érettünk!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media