LEIRAT A SZENTATYA AUDIENCIÁJÁRÓL

XIV. Leó pápa az alulírott bíboros államtitkárnak 2026. január 29-én adott audiencián – mérlegelve annak szükségességét, hogy a „II. János Pál Alapítvány a Száhelért” kánonjogi státuszát rendezzék, összhangba hozva azt a Római Kúria működését segítő jogi személyekre vonatkozó hatályos keretszabályozással, valamint az Apostoli Szék vagyonára vonatkozó előírásokkal –

ELRENDELTE

nevezett intézmény módosított alapszabályának jóváhagyását. A Szentatya egyúttal elrendelte, hogy jelen Leiratot tegyék közzé az L’Osservatore Romano napilapban, majd ezt követően az Acta Apostolicae Sedis hivatalos közlönyben; a rendelkezés a mai napon lép hatályba.

Kelt a Vatikánban, 2026. január 29-én.

Pietro Parolin bíboros
államtitkár

A II. JÁNOS PÁL ALAPÍTVÁNY A SZÁHELÉRT MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLYA

I. FEJEZET: NÉV, CÉLKITŰZÉSEK ÉS JAVAK

1. cikk: Név és jogi természet

  1. A „II. János Pál Alapítvány a Száhelért” intézményét a római pápa hozta létre és alapította Vatikánvárosi Államban 1984. február 22-én, kánonjogi és polgári jogi személyiséggel felruházva, hogy 1980-as ouagadougou-i ünnepélyes felhívása megvalósuljon, és az afrikai testvérek iránti szeretetének hatékony jele maradjon.
  2. A II. János Pál Alapítvány a Száhelért az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztériuma működését segítő jogi személy, amelyre a Vatikánvárosban székhellyel rendelkező jogi személyekre vonatkozó vatikáni kánoni és polgári jogszabályok irányadóak.
  3. Az Alapítvány hivatalos székhelye: Via del Pellegrino, s.n.c., Vatikánváros. Operatív központja: Ouagadougou 01, Burkina Faso.

2. cikk: Kedvezményezett országok

  1. A II. János Pál Alapítvány a Száhelért a következő országokban fejti ki tevékenységét: Burkina Faso, Zöld-foki-szigetek, Gambia, Bissau-Guinea, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál és Csád.
  2. Az Igazgatótanács tagjai legalább kétharmadának javaslatára és a Dikasztérium megerősítésével a kedvezményezett országok listája kiterjeszthető a Száhel-övezet bármely más országára is.

3. cikk: Célkitűzések

  1. Az Alapítvány fő célja olyan személyek képzésének előmozdítása, akik minden megkülönböztetés nélkül saját hazájuk és testvéreik szolgálatába állnak az átfogó és szolidáris emberi fejlődés szellemében, az elsivatagosodás és annak okai elleni küzdelem, valamint a szárazság áldozatainak megsegítése érdekében a Száhel-övezet országaiban.
  2. Az Alapítvány előnyben részesíti a helyi közösségszervezők és szakértők képzését, valamint a következő területeken megvalósuló projektek finanszírozását:
    • műszaki fejlesztés
    • társadalmi-egészségügyi terület;
    • társadalmi-mezőgazdasági terület;
    • társadalmi-gazdasági terület;
    • az átfogó fejlődést szolgáló közösségfejlesztés;
    • környezetvédelem.

4. cikk: Anyagi források

  1. A római pápa az Alapítvány rendelkezésére bocsátja a katolikus világban a Száhel-övezet javára szervezett gyűjtések bevételeit.
  2. Az Alapítvány eszközei növelhetők:
    • a. az Alapítvány által szerzett vásárlások, hagyatékok vagy adományok útján kapott ingó és ingatlan javakkal, amelyeket minden esetben a jelen alapszabályban meghatározott intézményi célokra kell fordítani;
    • b. közjogi vagy magánjogi szervezetek hozzájárulásai révén.
  3. Az Alapítvány tevékenységeit és az általa felkarolt projekteket ezen javak hozamaiból finanszírozzák, az Igazgatótanács által jóváhagyott szempontok és módozatok szerint.

II. FEJEZET: SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉSI REND

5. cikk: Az Alapítvány szervei

Az Alapítvány szervei a következők:

  • (a) az Igazgatótanács;
  • (b) az Elnök és az Alelnök;
  • (c) a Főtitkár;
  • (d) az Ellenőr (Könyvvizsgáló);
  • (e) a Pénztáros.

1. FEJEZET: AZ IGAZGATÓTANÁCS

6. cikk: Az Igazgatótanács összetétele

  1. A 2.2. pontban foglaltak fenntartásával az Alapítványt egy kilenctagú Igazgatótanács irányítja, amelynek tagjait az érintett országok püspöki konferenciái jelölik ki. Kinevezésüket a Dikasztérium prefektusa dekrétummal hagyja jóvá. A tagok püspökök, akik egy-egy, a korábban említett 2. cikkben felsorolt száhel-övezeti ország egyházát képviselik.
    Az Igazgatótanács minden tagja mellé, azonos feltételek mellett, egy-egy póttagot kell kijelölni.
  2. Az Igazgatótanács tagjai és a póttagok megbízatása öt évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható; kivételt képeznek az egyetlen egyházmegyéből álló országok, ahol a megbízatások száma nem korlátozódik két ciklusra.

7. cikk: Az Igazgatótanács hatáskörei

Az Igazgatótanács felelős az Alapítvány rendes és rendkívüli igazgatásáért. Feladatai közé tartozik különösen:

  • (a) az Alapítvány éves és többéves programjainak előkészítése és jóváhagyása, rögzítve azokat az általános irányelveket, amelyeket az Alapszabály 3. cikkében meghatározott intézményi tevékenységek megvalósítása során követni kell;
  • (b) az Alapítvány intézményi célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges működési módozatok meghatározása;
  • (c) döntéshozatal az Igazgatótanács tagjai vagy az általuk megbízott szervezetek által benyújtott projektek finanszírozásáról;
  • (d) a források felhasználására és a vagyonkezelésre vonatkozó szempontok és eljárások kidolgozása, az Alapítvány tevékenységének éves és többéves tervezésével összhangban;
  • (e) a Gazdasági Titkárság felkérése a rendkívüli igazgatási cselekmények érvényességéhez szükséges (ad validitatem) jóváhagyás megadására;
  • (f) a munkatársak Igazgatótanács általi esetleges szerződtetése – a Dikasztériummal folytatott konzultációt követően – a Gazdasági Titkárság előzetes engedélyéhez kötött, a jóváhagyott költségvetési kereteken belül;
  • (g) a következő pénzügyi év költségvetésének megállapítása – melynek tervezetét a Főtitkár készíti elő –, valamint az adott év költségvetésének és zárszámadásának (mérlegének) elfogadása a Gazdasági Titkárság által előírt módon és határidőkön belül, a Gazdasági Tanács általi végső jóváhagyás céljából, kikérve az Ellenőr és a Dikasztérium kötelező véleményét;
  • (h) az Alapszabály módosítására vonatkozó javaslattétel, az Alapszabály 17. cikkének rendelkezéseivel összhangban;
  • (i) az Elnök és az Alelnök megválasztása a tagok közül, akiknek ötéves megbízatása egy alkalommal meghosszabbítható;
  • (j) a Főtitkár kinevezése és a részére átadott hatáskörök meghatározása;
  • (k) a Pénztáros kinevezése és a részére átadott hatáskörök meghatározása;
  • (l) mindazon műveletek és intézkedések végrehajtása – legyen szó az eszközökkel vagy a bevételekkel való rendelkezésről vagy azok felhasználásáról –, amelyek az intézményi célok megvalósítását szolgálják;
  • (m) évente jelentés benyújtása a Szentatya számára az Alapítvány állapotáról és tevékenységéről;
  • (n) minden belső szabályzat (Ügyrend) elfogadása;
  • (o) mindazon cselekmények elvégzése, amelyek a törvény vagy az Alapszabály értelmében nem tartoznak az Alapítvány más szerveinek kizárólagos hatáskörébe.

8. cikk: Az Igazgatótanács összehívása és működési rendje

  1. Az Igazgatótanácsot az Elnök hívja össze évente legalább két alkalommal a végleges zárszámadás és költségvetés megvitatása céljából. Akkor is kötelező az összehívása, ha a tanácstagok legalább kétharmada – a megvitatandó témák megjelölésével – azt kéri.
  2. A napirendet, a helyszínt és az időpontot tartalmazó meghívót legalább 60 nappal az ülés előtt meg kell küldeni minden igazgatótanácsi tagnak és az Ellenőrnek e-mailben vagy bármely egyéb olyan kommunikációs úton, amely igazolja a címzett általi átvételt. Az Igazgatótanács egyhangú döntéssel határozhat a napirenden nem szereplő pontok megtárgyalásáról is. Különleges szükség és/vagy sürgősség esetén az összehívás telefonon vagy az átvételt igazoló elektronikus úton is történhet, akár a kitűzött időpont előtti napon is.
  3. Az üléseket az Elnök vezeti; azok akkor érvényesek, ha az Elnök és a Titkár ugyanazon a helyszínen tartózkodik, és a hivatalban lévő tanácstagok legalább kétharmada jelen van. Az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az ülést az Alelnök, vagy az ő hiányában a jelen lévő legidősebb tag vezeti.
  4. Az Igazgatótanács a fent említett alaki követelmények hiányában is minden esetben szabályszerűen megalakultnak és határozatképesnek minősül, amennyiben minden tagja és az Ellenőr is jelen van.
  5. A Tanács ülései akkor is érvényesek, ha videó- vagy audiokonferencia útján valósulnak meg.
  6. A döntéseket abszolút többséggel hozzák meg; szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Főtitkár szavazati jog nélkül vesz részt az üléseken, és gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, amelyet egy erre szolgáló külön könyvben őriznek, és amelyet az Elnök, valamint maga a titkár ír alá; a jegyzőkönyvet a Főtitkár a lehető leghamarabb megküldi a Dikasztériumnak. A Főtitkár akadályoztatása és/vagy távolléte esetén az Elnök az adott ülés jegyzőkönyvezésére helyettes titkárt jelöl ki.
  7. Az Igazgatótanács rendkívüli igazgatási cselekményekre vonatkozó döntéseinek érvényessége és hatályossága a Gazdasági Titkárság jóváhagyásához kötött; az Alapszabály módosítására vonatkozó döntések a Dikasztérium és az Államtitkárság jóváhagyását igénylik.
  8. Az Igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyveit külön könyvben őrzik, és azokat az Elnök és a Főtitkár, vagy az a tanácstag írja alá, akit felkértek a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátására.

2. FEJEZET: AZ ELNÖK ÉS AZ ALELNÖK

9. cikk: Az Elnök

Az Elnök hatáskörébe tartozik:

  • a) az Alapítvány törvényes képviselete harmadik személyek és bíróságok előtt;
  • b) az Igazgatótanács összehívása és az ülések vezetése, valamint a testület által hozott határozatok végrehajtásának felügyelete;
  • c) mindazon rendes igazgatási intézkedések meghozatala, amelyeket az Igazgatótanács nem tartott fenn kifejezetten saját hatáskörében;
  • d) szükség és sürgősség esetén kezdeményezések megtétele az Alapítvány jó hírnevének és javai épségének védelmében, amiről az Igazgatótanácsot a legközelebbi ülésen tájékoztatni köteles;
  • e) a jelen Alapszabály és az esetleges belső szabályzatok betartásának biztosítása, valamint azok szükség szerinti felülvizsgálatának előmozdítása.

10. cikk: Az Alelnök

  1. Az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Alelnök teljes jogkörrel helyettesíti őt feladatai ellátásában.
  2. Az Elnök delegálhatja az Alelnököt bizonyos, saját hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlására; az alelnöki funkció gyakorlása során az Alelnök jogköreire és tevékenységére a 9. cikk rendelkezései irányadóak.
  3. Az Alelnök – aki közvetlenül az Igazgatótanácshoz kötődik – autonóm módon és függetlenül látja el a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének finanszírozása megelőzésére és az azok elleni küzdelemre irányuló ellenőrzések kialakításának és felügyeletének feladatát. Az operatív feladatok delegálhatók a Főtitkárra, de a felelősség ezekért továbbra is az Alelnököt terheli. Az Alelnök feladata továbbá, hogy a hatályos vatikáni szabályozással összhangban minden gyanús tevékenységet jelentsen a Pénzügyi Felügyeleti és Információs Hatóságnak (ASIF).

3. FEJEZET: A TITKÁRSÁG

11. cikk: A Főtitkár

  1. A Főtitkárt az Igazgatótanács nevezi ki; megbízatása öt évre szól, és egy alkalommal meghosszabbítható. Részt vesz az Igazgatótanács ülésein, ahol ellátja a titkári teendőket és vezeti a jegyzőkönyveket.
  2. Az Igazgatótanács Elnökétől kapott irányelvek keretein belül a Főtitkár:
    • gondoskodik a folyó levelezésről;
    • kapcsolatot tart az aszály és az elsivatagosodás elleni küzdelemben részt vevő szervezetekkel;
    • előkészíti az Igazgatótanács üléseit és ellátja azok jegyzői feladatait;
    • előkészíti a működési költségvetési tervet;
    • az Igazgatótanács elé terjeszti a lezárt pénzügyi év zárszámadását;
    • nyilvántartásba veszi az Alapítványhoz benyújtott projekteket, és visszaigazolja azok befogadását.

12. cikk: A Pénztáros

  1. A Főtitkár munkáját egy Pénztáros segíti, akit az Igazgatótanács nevez ki.
  2. A Pénztáros megbízatása öt évre szól, amely egy alkalommal meghosszabbítható.

4. FEJEZET: ELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELET

13. cikk: Az Auditor

  1. Az Igazgatótanács az éves beszámoló külső záradékolására egy nemzetközileg elismert könyvvizsgálót választ ki, és beszerzi a Gazdasági Titkárság ehhez szükséges előzetes engedélyét, benyújtva a kiválasztási folyamat és a beérkezett ajánlatok értékelésének hivatalos igazolását.
  2. Az Auditor őrködik a jogszabályok és az Alapszabály betartása, a gondos gazdálkodás elveinek érvényesülése, valamint a szervezeti, igazgatási és számviteli struktúra megfelelősége és tényleges működése felett; felügyeli továbbá az Alapítvány célkitűzéseinek megvalósulását.
  3. Az Auditor legalább negyedévente ellenőrzi az Alapítvány ügyvitelét, meggyőződik a pénzügyi egyenlegekről, a könyvvezetés szabályszerűségéről és a hatályos számviteli standardoknak való megfelelésről; bármikor betekinthet a számviteli és adminisztratív nyilvántartásokba, és bekérheti az általa szükségesnek ítélt információkat.
  4. Az Auditor a lehető leghamarabb megküldi az ellenőrzési jegyzőkönyveket a Gazdasági Titkárságnak tájékoztatás céljából.
  5. Az Auditor megvizsgálja a költségvetést és a zárszámadást (mérleget) az alátámasztó bizonylatokkal összefüggésben; különösen ellenőrzi a zárszámadás és a könyvviteli nyilvántartások adatainak egyezőségét; kiadja a jelen Alapszabály 15.4 cikkében előírt véleményeket.
  6. Az Auditor szavazati jog nélkül vesz részt az Igazgatótanács ülésein; tevékenységéért a Gazdasági Titkárságnak tartozik számadással.
  7. Az Auditor éves díjazását az Igazgatótanács állapítja meg.

V. FEJEZET: A PROJEKTBIZOTTSÁG

14. cikk

Az Igazgatótanács Projektbizottságot nevezhet ki. Ennek működését az Igazgatótanács által jóváhagyandó belső szabályzat (ügyrend) határozza meg.

III. CÍM: PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

15. cikk: Költségvetés és zárszámadás

  1. A költségvetési év minden év január 1-jén kezdődik és december 31-én ér véget.
  2. Az Igazgatótanács legkésőbb szeptember 30-ig hagyja jóvá a következő pénzügyi év költségvetését, a megelőző pénzügyi év végleges zárszámadását pedig legkésőbb március 31-ig.
  3. A költségvetéshez mellékelni kell az Alapítvány éves tervezését tartalmazó jelentést, amelyben minden tevékenység esetében meg kell határozni a jelen Alapszabályban leírt célokkal és feladatkörrel való kapcsolatot, kiemelve a várható eredményeket. A zárszámadáshoz (mérleghez) csatolni kell egy összefoglaló jelentést az előző év során végzett tevékenységek eredményeiről.
  4. Az Auditor kötelező érvényű véleményt ad ki a költségvetésről és a zárszámadásról.
  5. A költségvetéseket és a zárszámadásokat, valamint az Auditor és a Dikasztérium kötelező véleményét a Gazdasági Titkárságnak kell benyújtani az általa meghatározott módon és határidőn belül.

16. cikk: Számviteli kötelezettségek

  1. A könyvviteli iratokat és a számviteli bizonylatokat az azon üzleti év utolsó napjától számított legalább tíz évig meg kell őrizni, amelyre azok vonatkoznak.
  2. A pénzügyi műveletekre vonatkozó dokumentumokat és információkat, a számlákat, szerződéseket és bankszámlakivonatokat, amelyek az anyagi források intézményi célok megvalósítása érdekében történő rendeltetésszerű felhasználásának igazolásához szükségesek, szintén a fent említett időtartamig kell megőrizni.

IV. CÍM: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk: Az Alapszabály módosítása

A jelen Alapszabály módosítására az Igazgatótanács tehet javaslatot, a Dikasztérium és az Államtitkárság jóváhagyásának fenntartásával.

18. cikk: Megszűnés

  1. A „II. János Pál Alapítvány a Száhelért” intézményét kizárólag a Római Pápa szüntetheti meg.
  2. Az Alapítvány bármely okból történő megszűnése esetén a Római Pápa rendelkezik a javak átszállásáról, természetesen az alapszabályban rögzített célok és az adományozók akaratának figyelembevételével.

19. cikk: Irányadó jog

Minden olyan kérdésben, amelyről a jelen Alapszabály kifejezetten nem rendelkezik, a kánonjogi normák és a Vatikánváros Állam törvényei az irányadóak.

Kelt a Vatikánban, 2026. január 29-én.

forrás: Bollettino
kép: AFP