Ma délelőtt a Vatikáni Apostoli Palotában a Szentatya audiencián fogadta a Fondation Internationale Religions et Sociétés tagjait, és az alábbiakban közöljük hozzájuk intézett köszöntését:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Béke legyen veletek!

Kedves testvéreim, jó napot és szeretettel köszöntelek benneteket!

Nagyon öröm számomra, hogy találkozhatom Önökkel, a Fondation Internationale Religions et Sociétés küldöttségének tagjaival, akik elkötelezetten munkálkodnak a minőségi katolikus oktatás előmozdításán Afrikában, valamint az Észak és Dél közötti missziós együttműködés erősítésében.

Az Önök zarándoklata, amelyre néhány nappal az Oktatási Világ Jubileuma után kerül sor, annak szándékáról tanúskodik, hogy folytatni kívánják az itt, Rómában megkezdett munkát, és választ kívánnak adni az afrikai helyzet új kihívásaira. Ez türöződik második kongresszusuk témájában is, amelyet két hét múlva tartanak Nairobiban: „A katolikus nevelés és a remény jeleinek előmozdítása az afrikai környezetben.”

Nagyra értékelem azt az érdeklődést, amelyet az afrikai fiatalok képzése iránt tanúsítanak, és azokat az erőfeszítéseket, amelyeket annak érdekében tesznek, hogy számukra minőségi, az afrikai identitással áthatatott oktatást biztosítsanak, amint azt az Afrikai Oktatási Paktum is szorgalmazza. Valóban, „napjaink nevelési környezeteiben aggodalommal tapasztaljuk, hogy a belső törékenység tünetei minden életkorban erősödnek. Nem hunyhatjuk be szemünket e néma segélykiáltások előtt” (Beszéd az oktatókhoz az Oktatási Világ Jubileuma alkalmából, 2025. október 31.).

Bátorítom az Önök elkötelezettségét, amely nem korlátozódik a katolikus oktatásra, hanem az Észak és Dél közötti missziós együttműködésre is kiterjed. Anikor az Úr tanítványait kettesével küldte ki (vö. Lk 10,1), ezzel azt is meg akarta mutatni, mennyire szükséges az együttműködés az örömhír hirdetésében. A misszió megkívánja, hogy egymással összhangban dolgozzunk, kerüljük az elszigetelődést, és törekedjünk erős lelkipásztori szolidaritásra, amely nem pusztán gazdasági eszközökön alapul, hanem magában foglalja az egyházak közötti lelkipásztori munkatársak cseréjét is. Ezt a tevékenységet gondosan meg kell szervezni, hogy elősegítsük megfelelő beilleszkedésüket a befogadó egyházmegyékben. Ezért örömmel üdvözlöm az Önök májusi találkozóját a Maredsous-i apátságban, amely lehetőséget adott a Dél és Észak közötti missziós együttműködés megfelelő előkészítésének átgondolására, valamint annak eldöntésére, hogy létrehozzák a Missziológia és az Észak-Dél pasztorális munka Nemzetközi Központját. Kívánom, hogy ez az intézmény mielőbb megvalósuljon, és sikerrel valósítsa meg az Önök határozataiban megfogalmazott célokat, mert „újra együtt szeretnénk felfedezni a missziós lendületet: egy olyan küldetést, amely bátorsággal és szeretettel kínálja fel Jézus evangéliumát” (Beszéd a Klérusdikasztérium által szervezett nemzetközi találkozó résztvevőihez, 2025. június 26.).

Köszönöm, kedves testvérek, mindazt, amit tesztek: emlékeztettek bennünket az evangelizáció szépségére. Kérjük az Urat, adja meg nekünk a kegyelmet, hogy az Ő akarata szerint legyünk missziós tanítványok és pásztorok. Ő ihlesse meg terveiteket, és a Szentlélek támogasson benneteket az evangélium szolgálatában való hűséges elkötelezettségetekben. Köszönöm!

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media