A Szentatya audienciáján kelt leirat

RESCRIPTUM EX AUDIENTIA SANCTISSIMI

XIV. Leó pápa az alulírott bíboros államtitkárnak 2026. május 20-án megadott audiencián jóváhagyta a Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága új, e leirathoz mellékelt alapszabályát, ad experimentum, hároméves időtartamra.

A Szentatya továbbá elrendelte, hogy a jelen Rescriptumot tegyék közzé az L’Osservatore Romano napilapban, majd az Acta Apostolicae Sedis hivatalos közlönyben, azonnali hatálybalépéssel.

Kelt a Szentatya audienciáján, 2026. május 20-án.

Pietro Parolin bíboros
államtitkár

A Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottságának alapszabálya

Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága

ALAPSZABÁLY

1. cikk

Jelleg

1. § A Kiskorúak Védelmének Pápai Bizottsága a Hittani Dikasztérium keretében működik, amellyel a 3. cikkben leírt módon, a különálló hatáskörök tiszteletben tartása mellett együttműködik.

2. § A hatáskörébe tartozó ügyekben a Bizottság a titkár által segített elnöke révén közvetlenül a Szentatyának tesz jelentést.

3. § A Bizottság személyi szervei az elnök és a titkár; testületi szervei a Plenáris Gyűlés és a Végrehajtó Tanács; sajátos szervei pedig a munkacsoportok.

2. cikk

Illetékesség

1. § A Bizottság feladata, hogy tanácsot és szakértői támogatást nyújtson a Római Pápának a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek szexuális visszaélésektől és az azokkal kapcsolatos egyéb visszaélésektől való védelmét szolgáló legmegfelelőbb kezdeményezések előterjesztése során.

2. § Segíti a megyéspüspököket / eparchákat, a püspöki konferenciákat, a keleti hierarchikus struktúrákat, a Megszentelt Élet Intézményeit és az Apostoli Élet Társaságait az Irányelvek kidolgozásában és naprakészen tartásában.

3. § Illetékes azon kezdeményezések és eljárások kidolgozásának előmozdításában és kísérésében, amelyek révén a Praedicate Evangelium apostoli konstitúció 78. cikkének 2. §-ában említett hatóságok stabil és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető rendszereket hoznak létre a bejelentések megtételére, valamint lelkipásztori struktúrákat a vélelmezett áldozatok befogadására, kísérésére és emlékezetére.

4. § A Bizottság a saját hatáskörébe tartozó ügyekben bevonható az „ad limina Apostolorum” látogatásokhoz kapcsolódó megbeszélésekbe, a Hittani Dikasztériummal együttműködve és az általa megállapított módok szerint, annak érdekében, hogy támogassa a püspököket a gyermekvédelem előmozdításában.

5. § Tanácsadói szolgálata keretében a Bizottság elősegíti az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét a püspöki konferenciákkal és a felsőbb elöljárókkal, annak érdekében, hogy megismerje az Irányelvek és az egyéb védelmi eszközök végrehajtásának állását, és megfelelő javaslatokat dolgozzon ki a Római Pápa számára.

6. § A Bizottság feladata az Egyház kiskorúak és kiszolgáltatott személyek védelmére irányuló védelmi politikáiról szóló Éves Jelentés elkészítése és közzététele.

A jelentést az Államtitkárság előzetes tájékoztatását követően terjesztik a Szentatya elé. A Római Pápa hozzájárulásával a jelentést évente nyilvánosságra hozzák.

7. § Az elnök – a Bizottság véleményének kikérése után – az Államtitkárság előzetes jóváhagyásával együttműködési formákat javasolhat a kúriai intézmények prefektusainak a közös érdekű ügyekben, a védelmi kezdeményezések összehangolásának elősegítése céljából.

3. cikk

Együttműködés a Hittani Dikasztériummal

1. § A Bizottság szakértői támogatást nyújt a Hittani Dikasztériumnak a közös érdekű ügyekben, hogy javaslatot tegyen „az Egyház számára a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek védelmét, valamint a túlélők gyógyulásának elősegítését szolgáló legmegfelelőbb módszerekre, szem előtt tartva, hogy az igazságszolgáltatás és a megelőzés kiegészítik egymást”.

2. § A Bizottság és a Dikasztérium a közös érdekű területeken:

1.° általános jellegű információkat cserél az Egyház védelmi politikáiról szóló Éves Jelentés összeállítása során;

2.° általános jellegű információkat cserél az „ad limina Apostolorum” látogatások előkészítése során az egyes országokban fennálló védelmi körülményekről;

3.° együttműködik a „Dikasztérium által az ordináriusok és a jogi szakemberek számára kínált képzési programok” tekintetében;

4.° együttműködik a helyi egyházak védelmi és megelőzési sztenderdjeinek előmozdításában, beleértve az elveket, az Irányelveket, az eszközöket és az erőforrásokat;

5.° kölcsönösen tanulmányozásra irányuló felkéréseket és információkéréseket terjeszthet elő egymáshoz, tiszteletben tartva a mindkettőjükre ruházott különálló megbízatásokat.

3. § Az elnököt, vagy a Bizottság titkárát hivatali idejére a Hittani Dikasztérium tagjává nevezik ki.

4. § A Hittani Dikasztérium prefektusa egy vagy több megfigyelőt nevez ki a Bizottság Plenáris Üléseire.

5. § A közösen tárgyalt ügyek tekintetében megtartják a törvényben előírt titoktartást.

4. cikk

A Római Pápának tett javaslatok

1. § A Bizottság által a Legfőbb Pásztor elé terjesztett javaslatokat előzetesen a tagok kétharmados többségének jóvá kell hagynia.

2. § A 2. cikkben említett kezdeményezések tekintetében, amennyiben az ügy más egyházi szervek hatáskörét érinti, a Bizottság elnöke kellő időben konzultál a részegyházakban a kiskorúak védelméért felelős hivatalokkal, a püspöki konferenciákkal, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai konferenciáival, valamint a Római Kúria dikasztériumaival.

5. cikk

Az Irányelvek

1. § A Bizottság az Irányelvek révén támogatja és kíséri a megyéspüspököket / eparchákat, a püspöki konferenciákat és a keleti hierarchikus struktúrákat, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak elöljáróit, valamint azok konferenciáit a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek védelmét szolgáló megfelelő stratégiák és eljárások kidolgozásában.

2. § A Bizottság – a helyi sajátosságok tiszteletben tartásával – elősegíti az Irányelveknek a Szentszék iránymutatásaival való összhangját annak érdekében, hogy védelmet nyújtson a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek számára a szexuális visszaélésekkel és az azokkal kapcsolatos egyéb visszaélésekkel szemben, az Egyház szabályai szerint és a polgári jog követelményeinek figyelembevételével.

6. cikk

A visszaélések bejelentésére szolgáló rendszerek és a kísérés

1. § A Bizottság segítséget nyújt ahhoz, hogy – amennyiben ez még nem történt meg – minden egyházmegyében és eparchiában stabil és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető rendszereket hozzanak létre a visszaélések bejelentésének fogadására, többek között erre szolgáló egyházi hivatalok létesítése révén, előmozdítva a helyi felelősségvállalást.

2. § A püspöki konferenciákkal – mint felelős testületekkel – együttműködve előmozdítja olyan központok regionális és nemzeti szintű elterjedését, ahol az áldozatokkal méltósággal és tisztelettel bánnak, és ahol különösen az alábbiakban részesülnek:

1.° befogadás, meghallgatás és kísérés, akár erre szolgáló szakszolgálatok révén;

2.° lelki gondozás;

3.° orvosi, terápiás és pszichológiai segítség, az egyedi esetnek megfelelően.

3. § Az (1)–(2) bekezdésben említett tevékenységek során előmozdítja az érintett személyek jó hírnevének és magánéletének védelmét, valamint a személyes adatok bizalmas kezelését célzó kezdeményezéseket.

4. § A szabályok ismételt megsértése, illetve a bejelentések és feljelentések fogadására szolgáló helyi rendszerek súlyos hiányosságai esetén a Bizottság értékeléseit és ajánlásait a Szentszék illetékes dikasztériumai elé terjesztheti, hogy azok gyakorolhassák hatáskörüket.

7. cikk

Az Egyház védelmi politikáiról szóló Éves Jelentés

1. § A Bizottság feladata az Egyház kiskorúak és kiszolgáltatott személyek védelmét szolgáló kezdeményezéseiről szóló Éves Jelentés elkészítése – amelyet a Római Pápa elé kell terjeszteni –, amely objektív és átlátható módon mutatja be a Római Kúria dikasztériumai és a helyi egyházi szervek által megtett kezdeményezéseket. Az Éves Jelentés célja, hogy fejlesztési javaslatokat tegyen, valamint megbízható beszámolót nyújtson az Egyház által a gyermekvédelem terén alkalmazott politikákról és kezdeményezésekről.

2. § E feladat ellátása érdekében a Bizottság igénybe veszi a Római Kúria dikasztériumainak és a jelentés vizsgálati körébe tartozó egyéb egyházi szerveknek a hozzájárulását, valamint egybegyűjti és rendszerezi azokat az anyagokat, amelyek szükségesek az Irányelvekkel és az egyéb védelmi kezdeményezésekkel összefüggésben végzett tevékenységek bemutatásához.

3. § A Bizottság a jelentés elkészítése során együttműködik az annak vizsgálati körébe tartozó dikasztériumokkal, és a tőlük származó információkat kiegészíti a más egyházi szervektől – különösen az ad limina Apostolorum látogatáson lévő püspöki konferenciáktól – kapott adatokkal.

4. § A jelentés több szakaszból áll, amelyek közül kettő a Missio universalis – amely az Egyház védelmi tevékenységét világszerte érintő konkrét kérdésekkel foglalkozik –, valamint a Missio localis szakasz, amely a helyi szinten végzett tevékenységekre összpontosít, különös tekintettel az ad limina Apostolorum látogatáson lévő püspöki konferenciák területeire, valamint a Megszentelt Élet Intézményeire és az Apostoli Élet Társaságaira. A két szakaszt a Tanulmányi Csoportok, illetve a Regionális Csoportok dolgozzák ki.

5. § A jelentés Instrumentum laboris-át (munkadokumentumát) az év első esedékes Plenáris Ülésén vizsgálják meg azzal a céllal, hogy általános és konkrét észrevételeket fogalmazzanak meg, amelyeket a többségi jóváhagyást követően megküldenek az egyes dikasztériumoknak vagy az érintett egyházi szerveknek.

6. § A dikasztériumok és az egyéb egyházi szervek észrevételeket fogalmazhatnak meg, amelyeket a Bizottság a következő Plenáris Ülésen vizsgál meg.

7. § A Bizottság tanulmányozza a jelentés felülvizsgált Instrumentum laboris-át, és – amennyiben az nem igényel kiegészítést vagy módosítást – jóváhagyja azt, hogy az az Egyházon belüli védelem előmozdítását szolgáló javaslatokkal együtt benyújtható legyen a Római Pápának.

8. § A Bizottság elnöke beszámol a Római Pápának az Éves Jelentésben tárgyalt kérdésekről, és azt az Ő megfontolására terjeszti. Az esetleges közzétételre a Praedicate Evangelium apostoli konstitúció 49. cikkében előírt eljárások szerint kerül sor.

9. § A fent említett egyházi szervektől beérkezett hozzájárulásokat az elnök átlátható módon megosztja a tagokkal. A Bizottság által a jelentés elkészítése céljából kezelt valamennyi dokumentumot, adatot és információt úgy kell felhasználni, hogy biztosítva legyen azok biztonsága, sértetlensége és az érintett személyek adatainak bizalmas kezelése.

8. cikk

Összetétel és tagok

1. § A Bizottság legfeljebb 23 tagból áll, akiket a Római Pápa nevez ki ötéves időtartamra – egy alkalommal történő újrakinevezés lehetőségével –, és akiket az Államtitkárság előzetes jóváhagyása után, jó és bizonyított hírnévvel rendelkező személyek közül választanak ki.

2. § A tagokat klerikusok, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak tagjai, valamint különböző nemzetiségű világiak közül választják ki, akik kitűnnek szaktudásukkal, igazolt képességeikkel és a gyermekvédelem különböző területein szerzett lelkipásztori tapasztalatukkal.

3. § Az elnök személyesen a Római Pápának számol be, az elnököt a Pápa nevezi ki a Bizottság tagjai közül, és tisztségében egy alkalommal újrakinevezhető.

4. § Az elnök képviseli a Bizottságot és koordinálja annak tevékenységét:

1.° képviseli a Bizottságot az egyházi, polgári és nemzetközi fórumokon, és aláírja a Bizottság hivatalos dokumentumait;

2.° előmozdítja a párbeszédet és az együttműködést az egyházmegyei/eparchiális püspökökkel, a püspöki konferenciákkal és a keleti hierarchikus struktúrákkal, a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak elöljáróival, valamint azok konferenciáival, többek között a Bizottság feladatainak ellátásához hasznos hozzájárulások kérése révén;

3.° gondoskodik a Hittani Dikasztériummal való intézményi kapcsolatokról.

5. § A titkárt a Római Pápa nevez ki ötéves időtartamra a kiskorúak védelme terén elismert szakértelemmel rendelkező személyek közül, és tisztségében egy alkalommal újrakinevezhető; hivatalból (ex officio) a Bizottság tagja. A titkár feladata, hogy segítse az elnököt feladatai ellátásában, valamint a Római Kúria dikasztériumaival és az egyéb egyházi szervekkel való kapcsolattartásban, a Bizottság nevében járjon el a rendes ügyekben, gyakorolva a külső képviseletet, továbbá irányítsa a személyzetet.

6. § Minden tag annyi időt szentel a Bizottság kezdeményezéseiben betöltött feladatainak, amennyi a Plenáris Ülés által testületileg elfogadott célok és projektek megvalósításának biztosításához szükséges.

7. § Amennyiben egy tag nem tud eleget tenni a kinevezéséből eredő kötelezettségeinek, a Bizottság erről tájékoztatja az Államtitkárságot, javaslatot téve a szükséges intézkedésekre.

9. cikk

A Plenáris Ülés

1. § A Bizottságot évente kétszer hívják össze Plenáris Ülésre. A tagok kétharmadának kérelmére, az elnök hozzájárulásával rendkívüli Plenáris Ülés is összehívható. A Plenáris Ülés határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Ugyanezen feltételek mellett a Plenáris Ülés videokonferencia útján is megtartható.

2. § A Plenáris Ülés során a tagok testületileg járnak el az elnök, vagy – annak delegálása esetén – a titkár irányítása alatt.

3. § A Plenáris Ülés jóváhagyja a Bizottság ötéves stratégiai tervét – meghatározva annak megvalósítási prioritásait –, és a Végrehajtó Tanácson keresztül nyomon követi annak végrehajtását, valamint a Munkacsoportokra bízott közép- és rövid távú célok elérését és a feladatok pontos teljesítését.

4. § A Plenáris Ülés a jelenlévő szavazók kétharmados többségével saját tagjai közül két tagot választ, akik az elnökkel és a titkárral együtt a következő Plenáris Ülés Napirendi Bizottságát alkotják. Megbízatásuk az ülés jegyzőkönyvének hivatalos iktatásával ér véget.

10. cikk

Munkacsoportok

1. § A 2. cikkben említett kezdeményezéseket a Bizottság egyes tagjaiból álló Munkacsoportok dolgozzák ki, amelyek Regionális Csoportokra és Tanulmányi Csoportokra oszlanak. A Munkacsoportok a helyi egyházakkal és a Római Kúria dikasztériumaival folytatott párbeszédben a Bizottság szinodális célját követik, és munkájukat a Bizottság jóváhagyására terjesztik elő.

2. § A Regionális Csoportok tanulmányozási és kísérő feladatokat látnak el a Praedicate Evangelium apostoli konstitúció 78. cikkének 2. §-ában, valamint a jelen Alapszabály 2. cikkében meghatározott ügyekben. Javaslatokat terjesztenek a Plenáris Ülés elé, és közreműködnek a jóváhagyott projektek megvalósításában.

3. § Tanulmányi Csoportok hozhatók létre olyan konkrét témák elmélyítésére, amelyek az Egyház által globális vagy helyi szinten érintett interdiszciplináris területekre vonatkoznak.

4. § A Regionális Csoportok vagy a Tanulmányi Csoportok által kidolgozott javaslatokat – észrevételezés céljából – a tagok rendelkezésére kell bocsátani, akár elektronikus úton is.

5. § Az elnök, miután meghallgatta a tagok véleményét, egyiküket kijelöli az adott Csoport moderátorának. Ugyanezen eljárás szerint a Bizottságon kívüli társmoderátor is kijelölhető.

6. § Az elnök külső munkatársakat is kijelölhet, akiket jó és bizonyított hírnévvel rendelkező, az adott Csoport által vizsgált témában elismert szakértelemmel bíró személyek közül választ ki. A külső munkatársak nem tagjai a Bizottságnak; a rájuk bízott feladatot anélkül látják el, hogy a Bizottság tagjává válnának, vagy azon belül bármilyen jogot vagy tisztséget szereznének.

11. cikk

A Végrehajtó Tanács

1. § A Bizottság munkakezdeményezéseinek állandó koordinációs szerve a Végrehajtó Tanács. Tagjai az elnök – aki a testületet a titkár segítségével elnökli –, a Bizottság által a tagok közül kiválasztott három tag, valamint a tárgyalt témáknak megfelelő számú tisztviselő.

2. § A Végrehajtó Tanács munkáját az adminisztratív, pénzügyi vagy egyéb területek szakértői segíthetik, akik előmozdítják a Plenáris Ülés által meghatározott célok elérését.

3. § A Plenáris Ülés kijelöli a Végrehajtó Tanács részét képező tagokat, az elnök pedig kinevezi a 2. §-ban említett két szakértőt – erről a kollegialitás szellemében előzetesen tájékoztatva a Bizottságot. Az ülésekre más tagok is meghívhatók olyan konkrét kérdések megvitatására, amelyek érintik a szakterületüket.

4. § Akadályoztatása esetén az elnök megbízhatja a titkárt a Tanács tevékenységének elnöklésével.

5. § A Tanács:

1.° elősegíti az információáramlást a Bizottság egyes tagjai és Munkacsoportjai által végzett tevékenységek, valamint a hivatal tevékenysége között, visszacsatolást nyújtva a Bizottság különleges testületei által végzett munkáról is;

2.° felelős a hivatal támogatásáért azáltal, hogy meghatározza a Bizottság Plenáris Ülésén bemutatandó ötéves, éves és féléves projektcélokat;

3.° ellenőrzi a Bizottság által megfogalmazott célok megvalósítását.

6. § A Tanácsot az elnök havonta hívja össze, és videokonferencia útján is ülésezhet. A Tanács tagjai testületileg járnak el az elnök, vagy – annak delegálása esetén – a titkár irányítása alatt.

12. cikk

A Tanácsadók

1. § A regionális tanácsadók olyan helyi szakértők, akik szakvéleményt nyújtanak a Regionális Csoportoknak és a Tanulmányi Csoportoknak. Megvizsgálják az egyes Csoportok által tanulmányozott témákkal kapcsolatosan eléjük terjesztett kérdéseket.

2. § A Bizottság elnöke a Tanácsadókat kétéves, megújítható megbízatással nevezi ki, pontosítva feladatkörüket.

3. § A Tanácsadók testületileg, egyénileg vagy a Csoportok által kért egyéb módon – akár elektronikus úton is – nyújtják tanácsadói közreműködésüket.

13. cikk

A személyzet

1. § Az elnök feladata – hatáskörének keretein belül –, hogy biztosítsa a Bizottság megfelelő működését, és vezesse annak üléseit.

2. § A titkár feladata, hogy segítse az elnököt feladatai ellátásában, a Bizottság nevében járjon el a rendes ügyekben, és irányítsa a Bizottság hivatalát. A titkár feladata továbbá a Bizottság együttműködésének és rendszeres párbeszédének előmozdítása a részegyházak, a püspöki konferenciák, valamint a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai konferenciáinak kiskorúak védelmével foglalkozó hivatalaival, továbbá a Római Kúria dikasztériumaival és egyéb intézményeivel.

3. § A Bizottságnak saját tisztviselői vannak, és a jelen Alapszabályban jóváhagyott saját normái szerint működik. A tisztviselők munkáját a titkár koordinálja, akinek feladata az elnök segítése.

4. § A gazdasági vezetőre különös felelősség hárul a Szentszék által biztosított vagy adományokból származó anyagi javak kezelésében, a költségvetési terv és a zárszámadás elkészítésében, valamint a Bizottság pénzügyi könyvvezetésében, a Római Kúriára megállapított szabályok szerint.

5. § A kijelölt tisztviselők a Bizottság tevékenységének támogatására járnak el: közreműködnek a benyújtott irányelvek és megkeresések vizsgálatában, a határozatok végrehajtásában, valamint a részegyházakkal és más intézményi partnerekkel való kapcsolatok fenntartásában.

6. § A személyzet felvételére és foglalkoztatására a Római Kúria saját szabályzataiban foglalt normákat kell alkalmazni.

14. cikk

Általános rendelkezések

1. § A Pápai Bizottság, valamint annak hivatala és Munkacsoportjai a megbízatásuknak megfelelő, kielégítő személyi és anyagi erőforrásokkal rendelkeznek.

2. § A Bizottság a jelen Alapszabály, a Római Kúria Általános Szabályzata, valamint az egyetemes kánonjogi rendelkezések normái szerint működik.

3. § A Bizottság tagjai, a Végrehajtó Tanács külső tagjai, a Tanácsadók, a tisztviselők és a Munkacsoportok munkatársai kötelesek megtartani a hivatali titkot az olyan hírek és információk tekintetében, amelyekről feladataik és tisztségeik ellátása során szereztek tudomást.

4. § A Bizottság által használt nyelvek az olasz, a spanyol és az angol.

5. § A Bizottság székhelye a Vatikánvárosi Állam, ahol az irattárát is őrzik. A titkár feladata az anyagok és az irattár megőrzésének és bizalmasságának biztosítása a La cura vigilantissima motu proprio és az egyéb vonatkozó rendelkezések szerint.

6. § A jelen Alapszabály normáit hároméves próbaidőre (ad experimentum) fogadják el; ennek leteltével a Bizottság benyújtja az esetleges módosításokat a Legfőbb Pásztornak az Alapszabály végleges jóváhagyása céljából.

Vatikánváros, 2026. május 20.

forrás: Bollettino
kép: Vatican News