Ma reggel XIV. Leó pápa magánkihallgatáson fogadta a szenegáli muszlim közösség vezetőinek és képviselőinek küldöttségét.
Az alábbiakban közzétesszük a beszédet, amelyet a Szentatya a találkozó során intézett a jelenlévőkhöz:
Excellenciás Urak!
Kedves fivéreim és nővéreim!
Békesség veletek!
Örömmel fogadom Önöket, akik Szenegál muszlim testvériségeit és közösségeit képviselik, az ugyanezen ország katolikus egyházát képviselők mellett. Ez a találkozó ékes kifejeződése barátságunknak és azon közös elkötelezettségünknek, hogy egy befogadó, békés és testvéri társadalmat mozdítsunk elő.
Önök Szenegálból, a »teranga« – a vendégszeretet és a szolidaritás – országából érkeztek, amely az élő családi kötelékek, a testvéri együttélés, valamint a keresztények, muszlimok és a más vallási hagyományok követői közötti békés koegzisztencia földje. Ez a valóság képezi az alapját a vallási hovatartozásukban és etnikai származásukban különböző népek közötti párbeszédnek. A testvériségnek ezt a kincsét, amelyet gondosan meg kell óvni, nemcsak az Önök nemzete, hanem az egész emberiség számára értékes javakként kell számon tartani.
Sajnos az afrikai kontinensen továbbra is fegyveres konfliktusok feszülnek, amelyek súlyos humanitárius válságot és mélyreható egyenlőtlenségeket idéznek elő, nap mint nap súlyos próbára téve egész lakosságokat, nem beszélve az erőszakos szélsőségesség aggasztó növekedéséről. Ehhez társul a migránsok és menekültek növekvő áradata, a társadalmi szövetet megmérgező gyűlöletbeszéd, a családi kötelékek meggyengülése, valamint az etikai és szellemi igazodási pontok eróziója, különösen a fiatalok körében.
Ebben a kontextusban a »teranga« szellemisége hordozta értékek és a vallásközi párbeszéd értékes eszközök a feszültségek enyhítésére és a tartós béke építésére. »A vallásközi párbeszéd előmozdításával, valamint a vallási vezetőknek a közvetítési és megbékélési kezdeményezésekbe való bevonásával a politika és a diplomácia olyan erkölcsi erőkre támaszkodhat, amelyek képesek lecsendesíteni a feszültségeket, megelőzni a radikalizációt, valamint előmozdítani a kölcsönös megbecsülés és tisztelet kultúráját« (vö. Beszéd a polgári hatóságokhoz és a diplomáciai testülethez, Yaoundé, 2026. április 15.). Ma a világnak a békén, az igazságosságon és az igazságon alapuló diplomáciára és vallási párbeszédre van szüksége.
Mi, keresztények és muszlimok, együtt hisszük, hogy minden emberi lényt Isten keze formált, s ezáltal olyan méltósággal ruházta fel, amelyet semmilyen törvény és semmilyen emberi hatalom nem jogosult kisajátítani (vö. Ter 1,27). A világ nemzetei is kinyilatkoztatták: »Minden emberi lény szabadon születik, s egyenlő méltósága és joga van.« A testvériségnek ezen az alapon – az emberiség közös eredetében és a hitben – állva vállaljuk együtt közös felelősségünket: hogy elítéljük a fajon, valláson vagy származáson alapuló megkülönböztetés és üldöztetés minden formáját; elutasítjuk Isten nevének bármiféle instrumentalizációját katonai, gazdasági vagy politikai célokra; valamint felemeljük szavunkat minden szenvedő kisebbség érdekében. Ahogyan azt a kameruni Bamendában mondtam: »Jaj azoknak, akik a vallásokat és magát Isten nevét saját céljaikra térítik el […], belerángatva azt, ami szent, a legmocskosabb és legsötétebb dolgokba« (Beszéd a békéért, Bamenda, 2026. április 16.).
Imádkozom, hogy a Mindenható Isten ébressze fel újból a vágyat a kölcsönös megértésre, az egymásra való odafigyelésre, valamint a tiszteletben és testvériségben való együttélésre. Adja meg nekünk a bátorságot, hogy a párbeszéd útját járjuk, hogy a konfliktusokra a testvériség gesztusaival válaszoljunk, és megnyissuk szívünket mások előtt, nem félve a különbözőségektől. Végül azért imádkozom, hogy az Önök béke, igazságosság és testvériség melletti elkötelezettsége bőséges gyümölcsöt teremjen, s a különböző felek között mind mélyebb együttműködésre vezessen az emberiség javára. Köszönöm!
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media
