Ma reggel a vatikáni Apostoli Palotában XIV. Leó pápa kihallgatáson fogadta a Vatikáni Könyvkiadó vezetőit és munkatársait.
Az alábbiakban közzétesszük a beszédet, amelyet a pápa a kihallgatáson jelenlévőkhöz intézett:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Békesség veletek!
Jó reggelt és üdvözöllek benneteket! Köszönöm a türelmeteket!
Ma egy olyan évforduló alkalmából találkozunk, amelyet „családi” ünnepnek nevezhetnénk: kiadónk, a Vatikáni Könyvkiadó százéves fennállását ünnepeljük. 1926-ban vált ugyanis önállóvá a még 1587-ben alapított, nagy múltú Vatikáni Nyomdától. Életének e száz éve alatt a Vatikáni Könyvkiadó kilenc pápát szolgált, hirdetve tanítóhivataluk megnyilatkozásait, hozzájárulva ezzel az evangélium világban való elterjedéséhez.
Szeretnék megosztani veletek három rövid gondolatot ezen az évfordulón, amelyet – tudomásom szerint – több, a könyveknek szentelt nemzetközi rendezvényen is megünnepeltek majd.
A könyv mindenekelőtt alkalom a gondolkodásra. A digitális korszakban a könyv fizikai mivolta a gondolkodás, az elmélkedés és a tanulás szerepére emlékeztet minket. Az olvasás táplálja az elmét, segít a tudatos és pallérozott kritikai érzék kialakításában, valamint óv a fundamentalizmusoktól és az ideológiai rövidzárlatoktól. Ezért buzdítok mindenkit a könyvolvasásra: ez az ellenszere a szellemi bezárkózásnak, amely merev magatartásformákban és a valóság reduktív szemléletében nyilvánul meg.
A könyv alkalom a találkozásra. Amikor a kezünkben tartunk egy könyvet, gondolatban találkozunk annak szerzőjével. Ugyanakkor találkozunk mindazokkal is, akik előttünk olvasták, akik éppen most olvassák, vagy akik a jövőben fogják olvasni. Egyre több olyan alkalom adódik, amikor írók és olvasók találkoznak, hogy beszélgessenek és meghallgassák egymást. Ferenc pápa arra tanított minket, hogy gyakoroljuk a találkozás kultúráját: a könyv híd mások felé, a párbeszéd olyan forrása, amely gazdagít minket, és ösztönzést ad saját látókörünk tágítására.
Végül pedig nekünk, keresztényeknek a könyv alkalom Krisztus hirdetésére. Jól tudjuk, hogy egy szent életrajzának vagy egy jól felépített lelki elmélkedésnek az olvasása miként képes megérinteni a szívet. A Szűzanyát az angyali üdvözlet ábrázolásain gyakran láthatjuk, amint elmélyülten olvassa a Szentírást. Páduai Szent Antal kezében a nyitott evangéliumos könyvet tartja, amelyen a Gyermek Jézus áll. Szent Ágostont gyakran látjuk íróasztalnál, egy nagy könyv előtt ülve, amint néha egy szívet tart a kezében: az igazságot és a szeretetet. Mária és a szentek iskolájában táplálkozzunk Isten Igéjéből, hogy az formálja gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket.
Kedves barátaim, magamévá teszem azokat a szavakat, amelyeket Szent VI. Pál intézett akkori kollégáitokhoz, amikor 1976-ban, a Vatikáni Könyvkiadó fennállásának 50. évfordulója alkalmából találkozott velük: arra buzdította őket, hogy »nézzenek előre, hangolják össze a jövőre vonatkozó elképzeléseiket és programjaikat« (Beszéd a LEV 50. évfordulóján, 1976. július 10.). Köszönöm munkátokat, és kívánom, hogy azt továbbra is odaadással és szenvedéllyel végezzétek. Szívből áldalak meg benneteket és szeretteiteket. Köszönöm!
forrás: Bollettino
kép: Vatican Media

