I. CÍM
JELLEG ÉS RENDELTETÉS
1. CIKK – BEVEZETÉS
1. § – A Vatikánvárosi Államban székhellyel rendelkező Pápai Életvédő Akadémiát Szent II. János Pál pápa alapította 1994. február 11-én, Vitae Mysterium kezdetű motu propriójával.
A Pápai Életvédő Akadémia célja az emberi élet értékének védelme és előmozdítása, valamint az emberi személy méltóságának képviselete.
2. § – Az Akadémia sajátos feladata:
a) interdiszciplináris szempontból tanulmányozni az emberi élet előmozdításával és védelmével kapcsolatos kérdéseket;
b) a saját illetékességi körében – megfelelő kezdeményezések révén és az Egyház Tanítóhivatalának teljes tiszteletben tartásával – nevelni az élet kultúrájára;
c) egyértelműen és kellő időben tájékoztatni az Egyház felelős vezetőit, a különböző biomedicinális tudományos intézményeket és a szociális-egészségügyi szervezeteket, a tömegtájékoztatási eszközöket és általában a polgári közösséget saját tanulmányi és kutatási tevékenységének legfontosabb eredményeiről (vö. Vitae Mysterium, 4).
3. § – Az Akadémia feladatköre túlnyomórészt tudományos természetű, célja az emberi élet előmozdítása és védelme (vö. Vitae Mysterium, 4). Különösen tanulmányozza az emberi személy méltóságának az életút különböző szakaszaiban történő oltalmazásával kapcsolatos szempontokat, a nemek és nemzedékek közötti kölcsönös tiszteletet, minden egyes emberi lény méltóságának védelmét, valamint az emberi élet minőségének előmozdítását az anyagi és szellemi értékek integrálása révén. Mindezt egy hiteles „emberi ökológia” távlatában teszi, amely segít helyreállítani a Teremtés eredeti egyensúlyát az emberi személy és a mindenség között (vö. Kirográf, 2016. augusztus 15.).
4. § – A jelen Alapszabályzatban előírt tevékenységeinek ellátása során a Pápai Életvédő Akadémia együttműködik a Római Kúria dikasztériumaival, mindenekelőtt az Államtitkársággal, valamint a Világiak, Családok és Életvédelem Dikasztériumával, saját illetékességi köreik tiszteletben tartásával és az együttműködés szellemében.
5. § – Az élet kultúrájának előmozdítása és terjesztése céljából az Akadémia szoros kapcsolatot tart fenn az egyetemi intézményekkel, tudományos társaságokkal és kutatóközpontokkal, amelyek az életet érintő különböző témákat tanulmányozzák.
II. CÍM
MŰKÖDÉSI REND
2. CIKK – AZ AKADÉMIA FELÉPÍTÉSE
A Pápai Életvédő Akadémia az Elnökségből, a Központi Hivatalból, a tagokból – akiket akadémikusoknak is neveznek –, valamint a támogatókból áll.
3. CIKK – AZ ELNÖKSÉG
Az Elnökséget az Elnök, a Kancellár és a Vezetőtanács alkotja. Az Akadémia rendes és rendkívüli tevékenységeinek irányítása és kormányzása az Elnököt és a Kancellárt illeti, a Vezetőtanács támogatásával. Az Elnökség tagja az egyházi tanácsos is.
1. § – Az Elnök
a) Az Elnököt a Római Pápa nevezi ki; hivatali ideje a kinevezési leiratban megjelölt időtartamra szól, amelynek lejártával tisztségében megerősíthető.
b) Az Elnök hivatalosan képviseli a Pápai Akadémiát, irányítja annak minden tevékenységét, és azokról számadással tartozik a Szentatya előtt; összehívja és elnökli a Vezetőtanácsot, meghatározza annak napirendjét, és végrehajtja a Tanács határozatait. Ugyancsak ő hívja össze és elnökli az Akadémia ülésszakait. Az Elnök igényt tarthat az Akadémia egyes tagjainak rendkívüli közreműködésére.
2. § – A Kancellár
a) A Kancellárt a Római Pápa nevezi ki a kinevezési leiratban megjelölt időtartamra; tisztségében megerősíthető.
b) A Kancellár az Elnök nevében képviselheti a Pápai Életvédő Akadémiát, továbbá együttműködik az Elnökkel az Akadémia tevékenységeinek irányításában és kormányzásában.
3. § – A Vezetőtanács
a) A Pápai Életvédő Akadémia Vezetőtanácsa az Elnökből, az esetleges Alelnökből, a Kancellárból és hat, a Római Pápa által kinevezett tanácsosból áll. Közülük négyet az Akadémia rendes tagjai közül választanak; az ötödik tagot a Világiak, Családok és Életvédelem Dikasztériuma javasolja; a hatodik tag pedig a Szent II. János Pál Pápai Teológiai Intézet a Házasság- és Családtudományokért elnöke. Minden tanácsos megbízatása öt évre szól, amelynek lejártával tisztségében megerősíthető. Amennyiben kinevezésre kerül, a Vezetőtanács munkájában az egyházi tanácsos is részt vesz (vö. jelen cikk 4. §).
b) A Vezetőtanács évente legalább kétszer tart rendes ülést, hogy meghatározza a rendes tevékenységek általános irányelveit, és tárgyalja az Akadémia életével kapcsolatos esetleges különleges kérdéseket.
c) A Vezetőtanács rendkívüli ülést is tarthat súlyos és halaszthatatlanul sürgős ügyek megvizsgálása céljából.
Ezen üléseken a Vezetőtanács minden jelen lévő tagja szavazati joggal rendelkezik.
d) A Vezetőtanács – külső javaslatok mérlegelése mellett – kiválasztja és kinevezi a Pápai Életvédő Akadémia levelező tagjait, a jelen Alapszabályzat 6. cikkének 3. §-a értelmében; jóváhagyja a közgyűlések tanulmányi programjait és a képzési tevékenységeket, meghatározva az éves programok általános irányelveit.
e) Az Elnök kiválasztja és kinevezi a titkársági koordinátort a jelen Alapszabályzat 4. cikkének 2. §-a szerint.
4. § – Az egyházi tanácsos
a) Az egyházi tanácsost a Római Pápa nevezi ki egy ötéves ciklusra; tisztségében megerősíthető. E tisztség betöltetlen marad abban az esetben, ha az Elnöki vagy a Kancellári hivatalt egyházi személy tölti be.
b) Az egyházi tanácsos feladata szavatolni a Pápai Életvédő Akadémia megnyilatkozásainak a katolikus tanítással való összhangját, az Egyház Tanítóhivatalának tanítása szerint. Továbbá az ő feladata az egyházi elöljárókkal való kapcsolattartás.
4. CIKK – A KÖZPONTI HIVATAL
a) A Pápai Életvédő Akadémia Központi Hivatalának székhelye a Vatikánban van. Ez az Elnökség végrehajtó szerve a tevékenységek előkészítése, megvalósítása és összehangolása tekintetében. A Hivatal feladatait az Elnök és a Kancellár irányelvei szerint látja el.
b) Tevékenységeinek hatékonyabb megszervezése érdekében a Központi Hivatal két szekcióra tagolódik: a tudományos szekcióra, valamint a technikai-adminisztratív szekcióra, azaz a Titkárságra.
1. § – A tudományos szekció
A tudományos szekció az akadémiai tanulmányi és kutatási tevékenységeket látja el, a Pápai Életvédő Akadémia alapszabály szerinti célkitűzései és sajátos feladatai alapján (vö. 1. cikk).
E célból a szekció három szakterületi egységre tagolódik: kutatás, képzés és tájékoztatás.
2. § – A technikai-adminisztratív szekció vagy Titkárság
A technikai-adminisztratív szekció az Akadémia titkársági és igazgatási feladatait látja el.
5. CIKK – AZ AKADÉMIA TOVÁBBI TAGJAI
A Pápai Életvédő Akadémia tagjai – különböző jogcímen – a tagok (más néven akadémikusok) és a támogatók. Mindkét kategóriába történő kinevezés feltétele az Akadémiával való együttműködésre vonatkozó igazolt készség, a szolgálat szellemében és kizárólag az Akadémia sajátos feladatainak teljesítése érdekében.
6. CIKK – A TAGOK VAGY AKADÉMIKUSOK
1. § – A rendes tagok
A rendes tagok létszáma legfeljebb hetven fő lehet. Őket a Szentatya nevezi ki egy ötéves ciklusra a Vezetőtanács véleményének kikérésével, tudományos fokozataik, igazolt szakmai hitelességük és kompetenciájuk, valamint minden emberi személy élethez való jogának védelmében és előmozdításában végzett hűséges szolgálatuk alapján.
Az ötéves ciklus lejártával a rendes tagok tisztségükben – további mandátumokra – megerősíthetők egészen nyolcvanadik életévük betöltéséig.
2. § – A tiszteletbeli tagok
A Szentatya tiszteletbeli tagokká nevezi ki azon akadémikusokat, akik kiemelkedő módon kötődnek az Akadémia életéhez és tevékenységéhez.
3. § – A levelező tagok
A levelező tagokat a Vezetőtanács választja ki és nevezi ki egy ötéves ciklusra, szakmai hitelességük és kompetenciájuk, valamint az emberi élet előmozdítása és védelme iránti elismert elkötelezettségük alapján.
Az ötéves ciklus lejártával a levelező tagok tisztségükben legfeljebb két további mandátumra erősíthetők meg.
4. § – A fiatal kutató tagok
A fiatal kutató tagok az Akadémia saját kutatási területeit érintő tudományágak képviselői közül kerülnek ki; életkoruk legfeljebb 35 év. Kiválasztásukról és kinevezésükről a Vezetőtanács dönt egy ötéves ciklusra, amely egy további mandátumra megújítható.
5. § – Iránymutatások és szabályok a tagok számára
a) Az akadémikusokat – felekezeti megkülönböztetés nélkül – különböző nemzetiségű egyházi, szerzetesi és világi személyiségek közül választják ki, akik az emberi élettel foglalkozó tudományterületek (orvostudomány, biológiai tudományok, teológia, filozófia, antropológia, jog, szociológia stb.) szakértői.
b) Az új akadémikusok kötelezettséget vállalnak az élet értékére és az emberi személy méltóságára vonatkozó alapelvek előmozdítására és védelmére, azokat az Egyház Tanítóhivatalának tanításával összhangban értelmezve.
c) Az akadémikusok kötelesek részt venni a közgyűléseken, ahol tudományos közleményeket, jegyzeteket és értekezéseket mutatnak be; vitákban vesznek részt, szavaznak, továbbá jogukban áll a Vezetőtanácsnak tagfelvételi javaslatokat, valamint tanulmányi és kutatási témákat előterjeszteni.
d) Amennyiben az akadémikusok nem tudnak részt venni a Közgyűlés munkájában, távollétüket megfelelően igazolniuk kell. Egy ötéves cikluson belül kettőnél több alkalommal történő igazolatlan távollét ipso facto az Akadémiai tagság megszűnését vonja maga után.
e) Az akadémikus státusz az Akadémia Saját Szabályzatában (Ügyrendjében) előírt eljárás szerint visszavonható abban az esetben, ha a tag olyan nyilvános és szándékos cselekedetet hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot tesz, amely nyíltan ellentétes az említett alapelvekkel, vagy súlyosan sérti a Katolikus Egyház, illetve az Akadémia méltóságát és hitelességét.
f) A hazai vagy külföldi közjogi (állami) politikai tisztségek betöltése nem összeegyeztethető a Pápai Élet Akadémia tagjává történő kinevezéssel és a tisztség gyakorlásával. Ennélfogva, amennyiben az Akadémia valamely tagja ilyen tisztséget vállal, akadémiai funkcióinak gyakorlása alól felfüggesztésre kerül, és az adott politikai tisztség lejártáig nyilvánosan nem használhatja az Akadémia tagja címet.
7. CIKK – AZ AKADÉMIA TÁMOGATÓI
a) Az Akadémia támogatói magukénak ismerik el az intézményi célkitűzéseket, és támogatásukkal hozzájárulnak a tevékenységek megvalósításához, valamint az alapszabály szerinti célok eléréséhez.
b) A támogatókat – az Államtitkárság előzetes hozzájárulását követően – a Vezetőtanács nevezi ki hároméves időtartamra; megbízatásuk ugyanezen szerv határozata alapján legfeljebb két további, egymást követő ciklusra megerősíthető.
III. CÍM
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG ÉS MŰKÖDÉSI ESZKÖZÖK
8. CIKK – A RENDES TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA
A Pápai Életvédő Akadémia tudományos és interdiszciplináris tevékenysége során szoros kapcsolatot tart fenn mindazon testületekkel és intézményekkel, amelyek révén az Egyház jelen van a biomedicinális tudományok, az egészségügy és az egészségügyi szervezetek világában. Együttműködést kínál azon – akár nem katolikus vagy nem keresztény – orvosoknak és kutatóknak is, akik a tudomány és a gyógyítás művészetének alapvető erkölcsi alapjaként elismerik az ember méltóságát és az emberi élet sérthetetlenségét a fogantatástól a természetes halálig, az Egyház Tanítóhivatala által hirdetett tanításnak megfelelően.
Alapszabály szerinti célkitűzéseinek elérése érdekében (vö. 1. cikk) a Pápai Életvédő Akadémia:
a) minden évben Rendes Közgyűlést szervez, amelyen minden tag részt vesz;
b) összehívja és összehangolja a nemzeti és nemzetközi jellegű munkacsoportok tevékenységét;
c) tanulmányozza a különböző országok hatályos törvénykezését és a nemzetközi egészségpolitikai irányelveket, valamint a kortárs életkultúrára befolyást gyakorló főbb gondolati irányzatokat;
d) közzéteszi tanulmányainak és kutatásainak eredményeit, továbbá kiadványok és egyéb tömegtájékoztatási eszközök útján terjeszti kulturális és operatív javaslatait;
e) kiemelt jelentőségű bioetikai témákban nemzeti és nemzetközi konferenciákat szervez;
f) bioetikai képzési programokat szervez, azokon részt vesz, és szakmai hozzájárulást nyújt;
g) képviselői útján részt vesz a legjelentősebb tudományos, biomedicinális, jogi, politikai, filozófiai, antropológiai, karitatív-gondozási, erkölcsi, pasztorális és egyéb kezdeményezésekben, amelyek az Akadémia saját célkitűzéseivel összefüggnek.
IV. CÍM
PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
9. CIKK – PÉNZÜGYI FORRÁSOK
Mint a Szentszék által fenntartott intézmény, a Pápai Életvédő Akadémia minden évben benyújtja rendes és rendkívüli tevékenységeinek költségvetési mérlegét az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének, a hatályos szabályozásnak megfelelően.
1. § – A Vitae Mysterium Alapítvány
A Vitae Mysterium Alapítványtól esetlegesen származó források túlnyomórészt az Akadémia rendes vagy rendkívüli tevékenységeinek támogatására szolgálnak. Megfelelő pénzügyi keret rendelkezésre állása esetén a források egy része kutatási ösztöndíjak és egyéb bioetikai képzési programok finanszírozására is fordítható, különösen a fejlődő országokból, illetve azon területekről érkező személyek számára, ahol az élet kultúrája fokozottabb támogatásra szorul.
V. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. CIKK – SAJÁT SZABÁLYZAT (ÜGYREND)
A jelen Alapszabályzat hatékony megvalósítása érdekében az Elnök és a Kancellár – a Vezetőtanács véleményének kikérését követően – jóváhagyásra felterjeszti a bíboros államtitkárnak a Pápai Életvédő Akadémia Saját Szabályzatát.
E Szabályzat a Központi Hivatal személyzetének szervezeti és létszámkeret-táblázatán, valamint munkaköri leírásain túlmenően tartalmazza az Akadémia szervezetére és működésére vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket is.
A jelen Alapszabályzatot öt évre hagyom jóvá. Elrendelem annak kihirdetését a „L’Osservatore Romano” napilapban való közzététel útján, majd megjelentetését az Acta Apostolicae Sedis hivatalos közlönyben; a rendelkezések azonnali hatállyal életbe lépnek.
Kelt a Vatikánban, 2026. február 27-én.
XIV. LEÓ PÁPA
forrás: Bollettino
kép: Pontificia Accademia per la Vita
