LEIRAT A SZENTATYA AUDIENCIÁJÁRÓL

XIV. Leó pápa az Államtitkárság általános ügyekért felelős alulírott helyettesének 2026. január 21-én adott audienciáján – tekintettel arra, hogy szükségessé vált a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia normatív szabályozásának hozzáigazítása saját megbízatásának fejlődéséhez, valamint a kúriai intézmények hatályos szervezeti felépítéséhez –

ELRENDELTE

ugyanezen Pápai Akadémia új Statútumának jóváhagyását.

Továbbá a fent említett Statútum, amely a jelen Leirathoz van csatolva, 2026. február 2-án lép hatályba a L’Osservatore Romano napilapban, majd ezt követően az Acta Apostolicae Sedis hivatalos közlönyben való közzététellel.

Kelt Vatikánban, 2026. január 23-án.

✠ Edgar Peña Parra
államtitkár-helyettes

A Nemzetközi Pápai Mária Akadémia Statútuma

STATÚTUM

Preambulum

1946-ban a Kisebb Testvérek Rendje létrehozta a Commissio Mariana Franciscana-t a renden belüli Mária-tanulmányok és Mária-tisztelet megszervezésére. Ezzel a bizottsággal egy időben alakult meg az Academia Mariana Internationalis azzal a céllal, hogy világszerte előmozdítsa és összehangolja a mariológiai és máriás kutatásokat. A két intézmény vezetését arra az emberre bízták, aki életre hívta őket: P. Carlo Balić OFM-re, aki akkoriban a Pontificium Athenaeum Antonianum rector magnificusa és a Mariológiai Tanszék vezetője volt. 1950-től a Szentszék a Mária Akadémiát bízta meg a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszusok megszervezésével. Szent XXIII. János pápa 1959. december 8-án kiadott Maiora in dies kezdetű motu propriójával – elismerve, hogy az Akadémia tevékenységével hozzájárult a Mária-tanításhoz és a Mária-tisztelet fejlődéséhez – „pápai” címmel kívánta azt kitüntetni. Egyúttal rábízta a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszusok állandó szervezését, a világ mariológusainak koordinálását és találkozóik elősegítését, megerősítve feladatát: mozdítsa elő és támogassa a Boldogságos Szűz Máriáról szóló tanulmányokat a mariológia tudományos kiválósága és a hiteles Mária-tisztelet fellendítése érdekében. Így jött létre a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia (Pontificia Academia Mariana Internationalis).

Az Akadémia mindmáig „kutatómunkájával és a mariológiai tanulmányok összehangolásával kísérte az Egyház egyetemes Tanítóhivatalát […] a különböző akadémiai intézményekkel való együttműködés révén”, „világos bizonyságát adva annak, hogy a mariológia a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen tényezője, amely képes a testvériség és a béke munkálására” (Ferenc pápa, Üzenet a Pápai Akadémiákhoz, 2019. december 4.).

A Nemzetközi Pápai Mária Akadémia az igazság útját követve elősegíti és összehangolja a világ mariológusai közötti eszmecserét; a szépség útját járva támogatja az emberi szív mindazon megnyilatkozásait, amelyek a Mária-tiszteletben, a vallási gyakorlatokban, a zarándoklatokban és a művészet minden formájában jutnak kifejezésre; a szeretet útját követve pedig arra kötelezi el magát, hogy a Mária-tanulmányok és a Mária-tisztelet ne merüljön ki üres kegyességben, hanem olyan máriás kegyhelyeket és közösségeket hívjon életre, amelyek – a környezettel harmóniában – szolgálják az ember jólétét és integrális fejlődését.

A Pápai Akadémia dinamikusan keresi és kidolgozza azokat a formákat és módokat, amelyek a kultúra útján – az említett három út szintéziseként – elősegítik a helyes mariológiai ismeretek elterjedését az Egyház és az egyetemes testvériség szolgálatában, a szolidáris igazságosság és a világbéke jegyében.

Alapítása óta az Akadémia a Szent Offícium Legfelsőbb Szent Kongregációjához (ma Hittani Dikasztérium) kötődött. Az 1997-es Statútumok értelmében a Kultúra Pápai Tanácsa koordinálta tevékenységét a többi pápai akadémiával együtt. A Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúció óta ezt a feladatot a Kulturális és Nevelési Dikasztérium látja el.

Mivel a Kisebb Testvérek Rendjén belül, a Pápai Antonianum Athenaeumban jött létre – amely 1972. május 18-án egyetemi rangot kapott –, a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia mint mariológiára szakosodott intézmény társult az egyetemhez. 2012. december 4-én a Szeplőtelen Fogantatás Pápai Akadémiája egyesült a Nemzetközi Pápai Mária Akadémiával.

A Pápai Akadémia ma autonóm jogi személyként, egy külön megállapodás révén folytatja együttműködését a ferences egyetemmel. Ennek keretében a Teológiai Karon belül működik a „Boldog Duns Scotus János” Mariológiai Tanszék, a könyvtáron belül pedig helyet kapott a „Carlo Balić Könyvtár”. Az együttműködés ezen formái nem tekinthetők kizárólagosnak, és nem zárják ki továbbiak létrejöttét a teológiai kutatás és az evangelizáció területén kínálkozó lehetőségek, valamint az egyházi Tanítóhivatal útmutatásai szerint. Ennek megfelelően a Pápai Akadémia az akadémiai, egyházi és civil intézményekkel való együttműködés legalkalmasabb eszközeit használja fel a hit, a kultúra, az igazságosság és a béke közötti gyümölcsöző párbeszéd és találkozás érdekében – Jézus Anyja, Mária nevében.

I. CÍM

IDENTITÁS ÉS CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Megalapítás és jogi természet

A Nemzetközi Pápai Mária Akadémia, amelyet az 1959. december 8-án kelt Maiora in dies kezdetű motu proprio alapított, nyilvános egyházi jogi személyiséggel és vatikáni polgári jogi személyiséggel rendelkezik.

2. cikk

Hivatalos és működési székhely

Az Akadémia hivatalos székhelye a Vatikánvárosi Államban, a Via del Pellegrino alatt található. Mivel megalapítása óta a Kisebb Testvérek Rendjének gondjaira van bízva, történelmi működési székhelyét a Szent Antal Nemzetközi Kollégiumban (Via Merulana 124/b, Róma, Olaszország) tartja fenn. Az erre vonatkozó kapcsolatokat a felek között létrejött külön megállapodás (Convenzione) szabályozza.

3. cikk

Intézményi kapcsolatok

1. § Az Akadémia tevékenységét a Kulturális és Nevelési Dikasztérium koordinálja (vö. Praedicate Evangelium ap. konst., 162. cikk).

2. § Az Akadémia együttműködik a Pápai Antonianum Egyetemmel a felek közötti külön megállapodásban rögzített feltételek szerint.

4. cikk

Célkitűzések és feladatok

Az Akadémia, amely alapítása óta pátrónájaként tiszteli az Úr Anyját az ő Szeplőtelen Fogantatásának és Mennybevételének misztériumában, feladatául kapta a mariológiai-máriás kutatások előmozdítását és támogatását minden szinten. Feladata továbbá e tanulmányok összehangolása a folytonosan megújuló evangelizáció jegyében – figyelembe véve a különböző kultúrák sajátos kifejezésmódját és az egyes népek Mária-jelenéseit–, bevonva a Mariológiai Társaságokat, a különböző egyházi és kulturális intézményeket, a szerzetesi vagy világi képzési központokat, a püspöki konferenciákat, az egyházmegyéket és plébániákat, valamint a Mária-mozgalmakat és kegyhelyeket. Teszi mindezt a Boldogságos Szűz Mária Krisztus és az Egyház misztériumában való jelenlétének elmélyítése céljából, valamint az egészséges népi jámborság előmozdítása érdekében, elkerülve a maximalizmus vagy a minimalizmus minden formáját.

5. cikk

Tevékenységi kör

Mint a kultúrák közötti találkozás és párbeszéd helyszíne, az Akadémia céljai elérése érdekében:

  • a) támogatja és ösztönzi az Úr Anyjának megismerésére és tiszteletére irányuló kezdeményezéseket, interkulturális megközelítésben, figyelemmel az ökumenikus és vallásközi dimenzióra;
  • b) elősegíti olyan társaságok, központok és egyéb intézmények alapítását, amelyek célja a mariológia és a Mária-tisztelet művelői közötti találkozás és interkulturális párbeszéd;
  • c) az „Akadémiai Tanáccsal” együtt előkészíti és vezeti a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszusokat;
  • d) gondozza ezek aktáinak (tanulmányköteteinek) és más mariológiai-máriás jellegű műveknek a kiadását;
  • e) a különböző országokban végzett tevékenységéről az Akadémia tájékoztatja a Kulturális és Nevelési Dikasztériumot, valamint a helyi püspöki kart;
  • f) az Akadémia a különböző tömegtájékoztatási eszközökön keresztül nyilvánosságra hozza tevékenységét;
  • g) tevékenységének megfelelő végzése érdekében az Akadémiának minden esetben az Államtitkársággal egyeztetve kell eljárnia.

II. CÍM

ÖSSZETÉTEL ÉS KORMÁNYZATI STRUKTÚRA

6. cikk

A tagság

1. § Az Akadémia tagjai közé választhatja „a teológiai és humán tudományok legkiválóbb nemzetközi személyiségeit, hívőket és nem hívőket egyaránt” (vö. Praedicate Evangelium ap. konst., 162. cikk). Ennek megfelelően a tagság az alábbi kategóriákból áll: a) rendes, b) levelező, c) tiszteletbeli, d) pártoló (jótevő), e) emeritus tagok.

2. § A rendes tagok száma nem haladhatja meg a 90 főt. A többi tagsági kategória létszáma nincs korlátozva. Az Akadémia tagjai közé sorolhatók más keresztény felekezetek mariológusai, valamint más vallások és kultúrák képviselői is.

3. § Az Akadémia tagjai lehetnek bizonyos intézmények is, amelyek a tevékenységekben mindenkori (pro tempore) törvényes képviselőik útján vesznek részt.

7. cikk

Kormányzati szervek

Az Akadémiát az elnök vezeti, akinek munkáját a Tanács segíti. Ez utóbbi testület az elnökből, a titkárból, az ökonómusból, a Promóciós és Fejlesztési Iroda igazgatójából, valamint hét – a rendes tagok közül választott – tagból áll.

8. cikk

Az Elnök

Az Akadémia elnökét a római pápa nevezi ki öt évre, amely időszak leteltével többször ismételten kinevezhető. Az elnökjelöltet a Kisebb Testvérek Rendjének mariológiában jártas szakemberei közül választják ki. Személyére a Kisebb Testvérek Rendjének általános minisztere tesz javaslatot, miután az általános miniszter által kinevezett vizitátor meghallgatta az Akadémiai Tanács véleményét.

9. cikk

A titkár és az ökonómus

Az Akadémia titkárát és ökonómusát a Kisebb Testvérek Rendjének általános minisztere nevezi ki öt évre, amely időtartam megújítható. Mindkét jelöltre az Akadémia elnöke tesz javaslatot, kinevezésükről pedig az általános miniszter dönt az Államtitkárság előzetes hozzájárulása (nulla osta) után. Amennyiben a szükség úgy kívánja, az általános miniszter – az elnökkel egyetértésben – az Akadémia szolgálatába más megbízottakat is kinevezhet, akár olyanokat is, akik nem tartoznak a Kisebb Testvérek Rendjéhez. Hivataluk átvételekor az Akadémia tisztviselői – rangjukra, címükre és feladatukra való tekintet nélkül – elfogadják, hogy szolgálatukat díjazás nélkül végzik, és annak fejében sem a jelenben, sem a jövőben semmilyen ellenszolgáltatást nem követelhetnek.

10. cikk

A Tanács

1. § Az Akadémiai Tanács hét választott tagjának a rendes tagok sorából kell kikerülnie. Megválasztásuk szavazással történik, amelyen kizárólag a rendes tagok rendelkeznek választójoggal. Megbízatásuk öt évre szól, amelynek leteltével többször is újraválaszthatók. A Tanács tagjainak a világ különböző földrajzi régióit kell képviselniük, és közvetíteniük kell a nemzeti Mariológiai Társaságok törekvéseit.

2. § Amennyiben az elnök jónak látja, a rendkívüli tanácsülésre meghívhatja a Mariológiai Társaságok elnökeit vagy azok küldötteit, akik tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül vesznek részt az ülésen.

3. § A Tanácsot az elnök évente legalább két alkalommal hívja össze, vagy akkor, ha azt legalább három tanácstag kéri.

11. cikk

Az Elnök feladatai

Az Elnök feladatkörébe tartozik:

  • a) tevékenykedni azért, hogy az Akadémia célkitűzéseinek megfelelően növekedjen és fejlődjön;
  • b) végrehajtani a Szent XXIII. János pápa Maiora in dies kezdetű motu propriójában (1959. december 8.) az Akadémiára bízott feladatokat, különös tekintettel a népek közötti Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszusokra, a mariológiai tudomány és kegyesség javára, valamint a mariológia művelőinek képzésére;
  • c) a Kulturális és Nevelési Dikasztérium véleményének kikérése után a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszus témáját és programját az Államtitkárság elé terjeszteni, amely azokat jóváhagyásra a római pápa elé terjeszti;
  • d) az Államtitkárságon keresztül kérni a római pápa azon különleges küldöttének (inviato speciale) kinevezését, aki a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszuson elnököl;
  • e) ösztönözni a mariológiai tanulmányokat és kutatásokat a minőség és kiválóság kritériumai szerint, valamint segíteni a mariológiai-máriás társaságok és tanulmányi központok alapítását;
  • f) gondozni az Akadémia papíralapú és online kiadványait, valamint azok terjesztését;
  • g) irányítani az Akadémia által szervezett mariológiai-máriás jellegű együttműködési tevékenységeket (konferenciák, kongresszusok, találkozók);
  • h) képviselni az Akadémiát a hivatalos eseményeken, vagy kijelölni annak képviselőjét;
  • i) kinevezni az Akadémia által kiadott művek cenzorait;
  • l) irányítani az Akadémia vagyonkezelését;
  • m) a Tanács által elfogadott pénzügyi beszámolókat a hatályos szabályozásnak megfelelően továbbítani az illetékes gazdasági szerveknek, a Gazdasági Tanács általi végleges jóváhagyás céljából;
  • n) kinevezni a Promóciós és Fejlesztési Iroda igazgatóját és a többi megbízottat;
  • o) szükség esetén összehívni a Mariológiai Társaságok elnökeit vagy küldötteit a Tanács ülésén való részvételre;
  • p) összehívni a tagok, valamint a Mária-társaságok és -központok vezetőinek közgyűlését a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszus idején, illetve egyéb alkalmas körülmények között;
  • q) javaslatot tenni a Tanácsnak a rendes taggá történő előléptetésre váró jelöltekre;
  • r) a Tanács meghallgatása után felvenni a levelező tagokat;
  • s) felvenni a tiszteletbeli tagokat és a pártoló tagokat (jótevőket);
  • t) felkérni a Kisebb Testvérek Rendjének általános miniszterét vizitátor kinevezésére az elnök kijelölésének előkészítése céljából.

12. cikk

A Titkár feladatai

A Titkár feladatkörébe tartozik:

  • a) az Elnök munkájának segítése;
  • b) a kiadványok gondozása az Elnökkel és a Titkárság munkatársaival együttműködésben;
  • c) a levelezés lebonyolítása, valamint a tagokkal és a Mariológiai Társaságokkal való kapcsolattartás;
  • d) az ülések jegyzőkönyveinek és aktáinak elkészítése;
  • e) az archívum és az összes dokumentum őrzése és gondozása;
  • f) az Akadémia Promóciós és Fejlesztési Irodájával való összehangolt munkavégzés;
  • g) az Akadémia kezdeményezéseinek időben történő közzététele minden rendelkezésre álló csatornán és módon;
  • h) az Elnök 11. cikkben meghatározott feladatainak átvétele, amennyiben az elnöki tisztség megüresedik.

13. cikk

Az Ökonómus feladatai

Az Ökonómus feladatkörébe tartozik:

  • a) az Akadémia vagyonának kezelése az Elnök irányítása alatt;
  • b) a számviteli és könyvviteli feladatok ellátása;
  • c) az Akadémia működéséhez szükséges források előteremtésének koordinálása;
  • d) a költségvetési terv és a zárszámadás tervezetének elkészítése, az Akadémiai Tanács elé terjesztés céljából;
  • e) az Akadémia javainak és helyiségeinek állagmegóvása és karbantartása;
  • f) az Akadémia Promóciós és Fejlesztési Irodájával való összehangolt munkavégzés.

14. cikk

A Tanács feladatai

A Tanács feladatkörébe tartozik:

  • a) munkálkodni azon, hogy az Akadémia megvalósítsa célkitűzéseit, különös tekintettel a Nemzetközi Mariológiai-Máriás Kongresszusok szervezésére;
  • b) elbírálni a rendes és levelező tagnak jelentkezők alkalmasságát, valamint dönteni azon tagok tagságának megszüntetéséről, akik már nem felelnek meg a követelményeknek;
  • c) határozni a költségvetési tervről és a zárszámadásról (pénzügyi beszámolóról).

15. cikk

A könyvvizsgáló

1. § A könyvvizsgálót a Gazdasági Titkárság nevezi ki öt évre; megbízatása meghosszabbítható.

2. § A könyvvizsgáló feladatkörébe tartozik:

  • a) felügyelni a könyvvezetés szabályszerűségét, valamint a pénzügyi beszámoló és a könyvviteli nyilvántartások összhangját a hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően;
  • b) elkészíteni a jelentést a költségvetési tervekről és a zárszámadásokról (pénzügyi beszámolókról);
  • c) a könyvvizsgáló bármikor végezhet helyszíni vizsgálatokat és ellenőrzéseket, amelyekről jelentését közvetlenül a Gazdasági Titkárságnak küldi meg;
  • d) szavazati jog nélkül részt venni az Akadémiai Tanács ülésein, amennyiben a tárgyalt napirendi pontok jelenlétét indokolják.

16. cikk

A rendes tagok kinevezése

A Tanács – az Elnök javaslatára – az Akadémia rendes tagjai közé választja mindazokat, akik nevet szereztek a Mária-tudomány terén, gazdagítva azt műveikkel, tanulmányaikkal vagy egyéb mariológiai jellegű tevékenységükkel, és továbbra is maradandó módon foglalkoznak a mariológiával. A rendes tagok kinevezéséhez az Államtitkárság előzetes hozzájárulása (nulla osta) szükséges. A 75. életévük betöltésekor a rendes tagok az emeritus tagok közé kerülnek át.

17. cikk

A levelező tagok és egyéb tagok kinevezése

1. § A Tanács meghallgatása után az Elnök a levelező tagok közé sorolja mindazokat, akik tanúbizonyságot tettek arról, hogy a mariológiával foglalkoznak, vagy a Mária-tudomány és a Mária-tisztelet művelői.

2. § Az Elnök felvehet a tagok közé:

  • a) tiszteletbeli tagként: egyházi vagy állami méltóságuknál fogva érdemes személyeket, valamint különböző egyetemek, kegyhelyek, mozgalmak, társulások és intézmények mariológiai kutatóit;
  • b) pártoló tagként (jótevőként): azokat, akik hozzájárulnak az Akadémia tevékenységének fejlesztéséhez és megvalósításához.

18. cikk

A Promóciós és Fejlesztési Iroda

1. § Az Akadémia keretein belül Promóciós és Fejlesztési Iroda működik, amelynek feladata az intézményi kapcsolatok gondozása belső és nemzetközi szinten. Az Iroda nem lát el forrásteremtési (fund-raising) feladatokat.

2. § Az Iroda felépítését és működési rendjét az Akadémia Ügyrendje határozza meg.

3. § Az Iroda igazgatójának és esetleges munkatársainak kinevezése az Elnök hatásköre, a Tanács véleményének kikérése után.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Ügyrend

Az Akadémia tevékenységeinek részletes menetét az Ügyrend (Működési Szabályzat) határozza meg, amelyet a jelen Statútummal összhangban kell megszövegezni, és amelyet az Akadémiai Tanács hagy jóvá.

20. cikk

Az intézmény megszűnése

Az intézmény megszűnése esetén annak vagyona teljes egészében a Szentszékre száll.

21. cikk

A Statútum módosítása

A Statútum esetleges módosításait az Akadémia elnöke terjeszti elő – miután kikérte a Kisebb Testvérek Rendje általános miniszterének, valamint a Kulturális és Nevelési Dikasztériumnak a véleményét – az Államtitkárságnak, amely azokat jóváhagyás végett a római pápa elé terjeszti.

22. cikk

Záró rendelkezés

Mindazon kérdésekben, amelyekről a jelen Statútum kifejezetten nem rendelkezik, a kánonjog normái és a Vatikánvárosi Állam törvényei az irányadók.

Kelt Vatikánvárosban, 2026. január 21-én.

forrás: Bollettino
kép: Facebook/Musicam Sacram et Liturgiam Authenticam