XIV. Leó pápa ma délelőtt, a Vatikáni Apostoli Palotában audiencián fogadta a Hittani Dikasztérium plenáris ülésének résztvevőit.

Az alábbiakban közzétesszük a Szentatya beszédét, amelyet a jelenlévőkhöz intézett:

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
Béke legyen veletek.

Jó reggelt és üdvözlöm Önöket!
Eminenciás Urak,
kedves püspöktestvéreim,
kedves fivéreim és nővéreim!

Örömmel köszöntöm Önöket plenáris ülésük alkalmából. Szívélyesen üdvözlöm és köszönetet mondok a Dikasztérium prefektusának, valamint az elöljáróknak és a tisztségviselőknek. Jól ismerem azt az értékes szolgálatot, amelyet végeznek, azzal a céllal – amint a Praedicate Evangelium apostoli konstitúció is megfogalmazza –, hogy „segítsék a római pápát és a püspököket az evangélium hirdetésében az egész világon, előmozdítva és oltalmazva a katolikus hit és erkölcs tanításának épségét, a hit letéteményéből merítve, és egyre mélyebb megértésére törekedve az új kérdések fényében” (69. pont).

Az Önök feladata, hogy lelkipásztori és teológiai iránymutatás révén világosságot adjanak az Egyház tanítását illetően, gyakran igen kényes kérdésekben. E célból az elmúlt két évben a Dikasztérium számos dokumentumot tett közzé; ezek közül a legfontosabbakat szeretném felidézni: a Gestis verbisque című jegyzetet a szentségek érvényességéről (2024. február 2.), amely világos útmutatást adott a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos kétes esetek rendezésére; a Dignitas infinita nyilatkozatot az emberi méltóságról (2024. április 2.), amely megerősítette minden ember végtelen méltóságát, amelyet napjainkban súlyosan fenyegetnek, különösen a folyamatban lévő háborúk és a profitot első helyre állító gazdasági szemlélet; az állítólagos természetfeletti jelenségek megkülönböztetésére vonatkozó normákat (2024. május 17.), amelyek lehetővé tették az ilyen eseményekkel kapcsolatos ügyek rendezését, köztük a medjugorjei lelki tapasztalatét is, amelynek külön jegyzetet szenteltek A Béke Királynője címmel (2024. szeptember 19.); az Antiqua et nova című jegyzetet, amely a Kulturális és Nevelési Dikasztériummal együttműködésben készült (2025. január 28.), és átfogó, pontos elemzést nyújt a mesterséges intelligencia és az emberi intelligencia kapcsolatáról; a Mater Populi fidelis című tanítóhivatali jegyzetet, amely egyes, Mária üdvösségműben való együttműködésére utaló Mária-titulusokról szól (2025. november 4.), ösztönözve a népi Mária-tiszteletet, elmélyítve annak biblikus és teológiai alapjait, ugyanakkor fontos és pontos iránymutatást adva a mariológia számára; végül az Una caro. A monogámia dicsérete című tanítóhivatali jegyzetet a házasság mint kizárólagos egység és kölcsönös odatartozás értékéről (2025. november 25.), amely eredeti módon bontja ki a házasság egységének tulajdonságát egy férfi és egy nő között.

Ez a jelentős munka bizonyosan nagyban hozzájárul Isten szent és hűséges népének lelki növekedéséhez. A korszakváltás idején, amelyben élünk, világos és időszerű szót kínál a híveknek az Egyház részéről, különösen a történelem színterén megjelenő új jelenségek tekintetében. Ugyanakkor értékes iránymutatást nyújt a püspökök számára lelkipásztori szolgálatuk gyakorlásához, valamint a teológusoknak tanulmányi és evangelizációs küldetésükben.

Különösen nagyra értékelem, hogy ezen a plenáris ülésen termékeny párbeszédet indítottak a hit továbbadásának témájáról, amely korunk egyik legsürgetőbb kérdése. Nem hagyhatjuk ugyanis figyelmen kívül, hogy „az elmúlt évtizedekben megszakadás következett be a keresztény hit nemzedékek közötti átadásában a katolikus nép körében” [1], és hogy – különösen a régi evangelizáció területein – egyre többen vannak, akik már nem tapasztalják meg az evangéliumot életük alapvető erőforrásaként, különösen a fiatal nemzedékek körében. Valóban sok fiatal férfi és nő él Istenre és az Egyházra való hivatkozás nélkül; ez egyrészt fájdalmat okoz bennünk, hívőkben, másrészt azonban arra indít, hogy újra felfedezzük az „evangelizálás édes és vigasztaló örömét” [2], amely Krisztus Menyasszonyának életének és küldetésének szívében áll.

Amint a közelmúltbeli rendkívüli konzisztórium alkalmával is emlékeztettem rá, „olyan Egyház akarunk lenni, amely nem csupán önmagára tekint, hanem missziós Egyház, amely tovább tekint, másokra” [3]; olyan Egyház, amely az evangéliumot elsősorban a vonzás erejével hirdeti, amint azt elődeim, XVI. Benedek és Ferenc pápa is többször hangsúlyozták [4].

Krisztus Teste életének alapja az Atya szeretete, amely az emberré lett Fiúban nyilatkozott meg számunkra, és amely a Lélek ajándéka által jelen van és munkálkodik bennünk. Ezért „nem az Egyház vonz, hanem Krisztus; és ha egy keresztény vagy egy egyházi közösség vonzó, az azért van, mert azon a »csatornán« keresztül a Szeretet éltető ereje árad, amely a Megváltó Szívéből fakad” [5].

Az Egyház Krisztust hirdeti, mindenfajta szereplési vágy és partikularizmus nélkül, és benne mindenkinek úgy kell felismernie önmagát, mint „egyszerű és alázatos munkást az Úr szőlőjében” [6].

Mielőtt befejezném, szeretnék utalni egy további szolgálatra is, amelyért hálás vagyok Önöknek, és amelyet különösen gondjaikba ajánlok: a püspökök és a legfőbb elöljárók fogadására és kísérésére, akik a Dikasztérium hatáskörébe tartozó bűncselekmények ügyeiben járnak el. Ez a szolgálat rendkívül kényes terület, ahol alapvető fontosságú, hogy a igazságosság, az igazság és a szeretet követelményei mindenkor maradéktalanul érvényesüljenek.

Végezetül, kedves barátaim, megújítom köszönetemet mindnyájuknak azért az értékes hozzájárulásért, amellyel a Dikasztérium és az egész Egyház életét és küldetését szolgálják, különösen akkor, amikor ezt alázatosan és észrevétlenül teszik. Hálám jeleként szívből adom Apostoli Áldásomat mindnyájukra és szeretteikre. Köszönöm.

[1] Ferenc pápa, Evangelii gaudium apostoli buzdítás (2013. november 24.), 70.

[2] vö. Szent VI. Pál pápa, Evangelii nuntiandi apostoli buzdítás (1975. december 8.), 80; idézi: Ferenc pápa, Evangelii gaudium apostoli buzdítás (2013. november 24.), 10.

[3] Rögtönzött szavak a rendkívüli konzisztórium első ülésszakának végén, 2026. január 8.

[4] vö. XVI. Benedek pápa, Homília a Latin-amerikai és Karibi Püspöki Kar V. Általános Konferenciájának megnyitó szentmiséjén (2007. május 13.); Ferenc pápa, Evangelii gaudium apostoli buzdítás (2013. november 24.), 14.

[5] Beszéd a rendkívüli konzisztórium alkalmából (2026. január 7.).

[6] XVI. Benedek pápa, „Urbi et orbi” apostoli áldás és első üdvözlet (2005. április 19.).

forrás: Bollettino
kép: Vatican Media