Ezt a témát választotta XIV. Leó pápa a 2026-ban tartandó 60. kommunikációs világnapra:
Az emberi hangok és arcok megőrzése
A mai kommunikációs ökoszisztémákban a technológia soha nem ismert módon befolyásolja az interakciókat – a hírfolyamok tartalmát meghatározó algoritmusoktól kezdve a teljes szövegeket és beszélgetéseket létrehozó mesterséges intelligenciáig. Az emberiség ma már olyan lehetőségekkel rendelkezik, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek voltak. Bár ezek az eszközök hatékonyságot és széles elérést kínálnak, nem helyettesíthetik az empátia, az etika és az erkölcsi felelősség egyedülállóan emberi képességeit. A nyilvános kommunikációhoz emberi ítélőképességre van szükség, nem csupán adatmintákra. A kihívás annak biztosítása, hogy az emberiség maradjon a irányító erő. A kommunikáció jövőjének biztosítania kell, hogy a gépek az emberi életet szolgáló és összekötő eszközök legyenek, nem pedig az emberi hangot elnyomó erők.
Nagyszerű lehetőségeink vannak. Ugyanakkor a kockázatok is valósak. A mesterséges intelligencia vonzó, de félrevezető, manipulatív és káros tartalmakat hozhat létre, a képzési adatokban megismételheti az előítéleteket és sztereotípiákat, és az emberi hangok és arcok szimulálásával felerősítheti a félretájékoztatást. Az emberek magánéletébe és intimitásába is behatolhat beleegyezésük nélkül. A mesterséges intelligenciára való túlzott támaszkodás gyengíti a kritikus gondolkodást és a kreatív képességeket, míg az ilyen rendszerek monopolisztikus ellenőrzése a hatalom központosításával és az egyenlőtlenségekkel kapcsolatos aggodalmat kelt.
Egyre sürgetőbb, hogy az oktatási rendszerekbe bevezessük a médiaműveltséget, amelyhez hozzá kell adnunk a mesterséges intelligencia-tudatosságot is (MAIL vagy Media and Artificial Intelligence Literacy). Katolikusként mi is hozzájárulhatunk és hozzá is kell járulnunk ahhoz, hogy az emberek – különösen a fiatalok – elsajátítsák a kritikus gondolkodás képességét és növekedjenek a szellem szabadságában.
forrás: Bollettino
